Európának B-tervet kell elfogadni annak érdekében, hogy tartós megoldást találjon, és hogy leállítsa a válság következtében egyre erőteljesebb dezintegrációs folyamatot - állítja Soros György, magyar származású amerikai üzletember. Részben a válság miatt elakadt, sőt a visszájára fordult az európai egységesülési folyamat - állítja a Soros Fund Management elnöke, a Nyílt Társadalom Intézet alapítója a Financial Timesban megjelent írásában.

Az európai integráció a maastrichti megállapodással, illetve az euró megteremtésével érte el tetőpontját a pénzember szerint, azóta viszont kifulladt a lendület, a politikai, gazdasági vezetők inkább a status quo védelmezésében látják a megoldást. Igaz, az európai integrációs folyamat fő lendítő ereje Soros szerint már Németország újraegyesülésével megszűnt.

Kapcsolódó

Elhibázott koncepció

Az euró megszületésekor egy befejezetlen, nem teljesen kész deviza volt, amelynek központi bankja már volt, kincstára azonban nem. Létrehozói tökéletesen tudatában voltak ezen hiányosságnak, ám úgy vélekedtek, ha eljön az idő, kellő politikai elhatározással megtehető a következő lépés. Erre azonban már nem kerülhetett sor, a tekintélyes pénzember szerint azért, mert az eurónak egyéb hiányosságai is voltak, amelyekkel már megalkotói sem voltak tisztában. Azon elhibázott koncepció mentén dolgoztak ugyanis, miszerint a pénzpiacok képesek maguk kijavítani saját kicsapongásaikat; ráadásul túlságosan nagy teret adtak az egyes tagállamok saját politikájának is.

Soros György

Soros szerint a válság Európában visszájára fordította az integrációt. A döntő pillanat a Lehman Brothers összeomlása után jött el, amikor a hatóságoknak garantálniuk kellett, hogy a rendszer szempontjából fontos más pénzintézetet nem hagynak bedőlni. Angela Merkel német kancellát azon állásponthoz ragaszkodott, miszerint nincs szükség közös EU-garanciára, ehelyett minden országnak magának kell gondot fordítania saját intézményeire és a bedőlt hitelekre. Németország gyökeres fordulatot hajtott végre, és az integráció első számú támogatójából a "transzfer unió" legfőbb ellenzője lett. Ez volt a mai euróövezeti válság elsőszámú kiváltó oka.

Kétsebességes Európa

Mindez egyúttal megteremtette a kétsebességes Európát, amelyben az adósok kötelezettségeik terhe alatt görnyedeznek, míg a többlettel rendelkező államok teljes gázzal haladtak előre. A kockázati prémiumok palettája kiszélesedett, az eurózóna pedig hitelező és adós országok csoportjára különült el. Németország a legnagyobb hitelezőként diktálhatta a segítség feltételeit, amelyek büntető jellegűek voltak, és még inkább a fizetésképtelenség felé tolta az adós országokat. Közben hasznot hajtott az euró gyengélkedéséből is, tovább javítva így export-nagyhatalmi versenyképességét.

Amint az integráció dezintegrációba váltott, az európai politikai intézmények szerepe ugyancsak a visszájára fordult. Ez óhatatlanul vezetett az európai gondolat átértékelődéséhez is, ugyanis Soros szerint aki ettől fogva a status quót nemkívánatos jelenségként képzelte, Európa-ellenes állásponra kellett helyezkedjen. És amint a súlyosan eladósodott országok a csőd felé sodródtak, a szkeptikusok száma tovább nőtt. A politikai vezetők egyet nem értése, a körülményeskedés, a status quo védelmezése közepette pedig a pénzügyi hatóságok egyre kétségbeesettebb intézkedésekhez folyamodnak annak érdekében, hogy időt nyerjenek. Ám az idő ellenük dolgozik: a kétsebességes Európa a tagállamokat egyre inkább széttereli.

Elkerülhetetlen fertőzés

Amennyiben a folyamatot vissza akarják fordítani, Görögországnak és az eurózónának sürgősen egy B-tervet kell elfogadniuk. A görög fizetésképtelenség talán elkerülhetetlen, nem kell azonban feltétlen féktelenül pusztítónak is lennie. Bár bizonyos mértékű fertőzés óhatatlanul jelentkezhet - bármi történik is Görögországgal, az valószínűleg átterjed majd Portugáliára, és az ír pénzügyi pozíció is fönntarthatatlanná válhat - az eurózóna többi részét meg kell védeni - véli Soros. Ez az euróövezet erősítését jelenti, ami a szerző szerint valószínűleg az eurókötvények szélesebb használatát és egyfajta, az egész devizaunióra kiterjedő betétbiztosítási rendszer megteremtését jelentheti.

Az európai elitnek vissza kell térnie azon elvekhez, amelyek mentén az Uniót megteremtették, felismerve, hogy valóságmegismerésünk természeténél fogva tökéletlen - fogalmaz Soros. Amint egy nyitott társadalom nem tekinti az uralkodó berendezkedést szentnek és sérthetetlennek, úgy nyit utat az alternatíváknak - amennyiben az aktuális modell kudarcot vall.