További 15 milliárd dollárra van szükség ahhoz, hogy Ukrajna elkerülje a gazdasági összeomlást - állapította meg a Nemzetközi Valutaalap Kijevben vizsgálódó küldöttsége. A szakértők azért utaztak az ukrán fővárosba, hogy áttekintsék a korábban megítélt 17 milliárd dolláros kedvezményes hitelprogram alakulását. Az 15 milliárdos lyuk tehát a 17 milliárdos kölcsönön felül értendő - derül ki a CNBC tudósításából.
Ez a hiány különösen aggasztónak tűnik annak tükrében, hogy világ országai a korábban vártnál gyengébb globális gazdasági növekedésre számíthatnak, ezért kevésbé képesek és hajlandóak segíteni a nagy bajban lévő kelet-európai országnak. Miután az Ukrajna délkeleti részén dúló polgárháború az ország legfontosabb gazdasági térségeit vonja ki a termelésből, a GDP várhatóan hét százalékkal hanyatlik 2014-ben - derül ki a kormány becsléséből.
Hiperinfláció
A devizatartalékok zsugorodnak, ezért egyre többen vélik úgy, hogy a jegybank nem lesz képes megvédeni a rohamosan gyengülő nemzeti valutát. Ha viszont tovább romlik a hrivnya árfolyama, akkor a gyorsan növekvő importárak miatt hiperinfláció - évi több mint 50 százalékos pénzromlás - alakulhat ki Ukrajnában. Az árak novemberben 22 százalékkal voltak magasabban, mint 2013 utolsó előtti hónapjában.
Nem kérdés, hogy további dollármilliárdokat kell bedobni a kalapba, a jelenleg futó hitelprogram egyszerűen nem képes érezhetően enyhíteni az ukránok gondjait - véli Timothy Ash, a Standard Bank feltörekvő piaci elemzője. Az egyedüli jó hír egyelőre az, hogy a hitelezők és a kormány végre felfogta, hogy fel kell pörgetni az ország támogatását.
Bajra baj
Ha az IMF segítsége kevésnek bizonyul, annak nem csupán gazdasági következményei lesznek, hanem ezen messze túlnyúló politikai válság is kialakulhat. A nyugati államok támogatását élvező Petro Porosenko államfő és Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök kormánya lehetetlen helyzetbe kerülhet, miközben az ukrán helyzet kezelése mind a Nyugatnak, mint Oroszországnak szimbolikus jelentőséggel bír.
Az ukrán hadsereg a hét elején azzal vádolta az ország délkeleti részét ellenőrző oroszbarát szeparatistákat, hogy megsértették a korábban elfogadott egynapos tűzszünetet. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter arról beszélt, hogy messze még a béke, ami lezárhatná a polgárháborút. Némi enyhülést hozott az orosz-ukrán viszonyban, hogy - miután a vevő előre fizetett a portékáért - a Gazprom újrakezdte a gázszállításokat Ukrajnába.
Ugyanakkor nem látható előre, miként reagál Moszkva a nyugati szankciók és az olajár zuhanása miatt romló orosz gazdasági helyzetre. A Kreml világossá tette, hogy kész megvédeni érdekeit - akármit is ért ezalatt - az ukrán-orosz határ teljes hosszában.