Az olcsó olaj jó. Olyan, mintha a fogyasztók kaptak volna egy remek adócsökkentést. Miután a vásárlók kevesebbet fizetnek üzemanyagokra és fűtésre, több elkölthető jövedelmük marad, amit más termékekre és szolgáltatásokra fordíthatnak. Ezzel hozzájárulnak a GDP bővüléséhez. Még számszerű becslések is vannak az alacsony olajár jótékony hatására.
A MarketWatch idéz egy a Washington Postban megjelent adatot, amely szerint 230 milliárd dollár maradna az amerikaiak zsebében a következő hónapokban, ha az olaj ára nem menne fel ismét a júniusi szintjére. Ugyanakkor számos pénzügyi elemző úgy véli, nem indokoltak az olcsó olaj kedvező hatásával kapcsolatos várakozások. Sőt, lehet, hogy ez kifejezetten rossz előjel a GDP-növekedésével kapcsolatban.
Mellékhatások
Amikor valaki manapság megtankolja az autóját, akkor nem az történik, hogy egy jótékony támogató betesz a tárcájába további tíz dollárt, hanem csupán nem adja ki ezt a pénzt. Következésképpen nem érzi úgy, hogy most többet költhet, a megtakarítást pedig elnyeli a háztartások amúgy meglehetősen szoros költségvetése - állítja Lance Roberts, az STA Wealth Management tőketársaság pénzpiaci stratégája.
Igaz ugyan, hogy a fogyasztói kiadások adják az amerikai GDP kétharmadát, ám az már azonban nem igaz, hogy az alacsony benzinár - illetve az ebből eredő megtakarítás - valóban a fogyasztói kiadások emelkedéséhez vezet. Bizonyítható ugyanakkor, hogy az olcsóbb energia, azaz a kisebb energiafelhasználás és az alacsonyabb gazdasági növekedés között van összefüggés. Más szóval a hanyatló olajár valójában a gazdasági bajok előjele.
Miért nem száguld minden
További érv az előbbiek mellett, hogy az olaj olcsóságágához a túlkínálaton túl hozzájárul a dollár erőssége is (miután a fekete arannyal dollárban kereskednek). Az erős dollár viszont a többi valuta gyengeségét jelenti, főként Európában és Ázsiában.
Emellett az olcsó energiahordozó az egyik oka a deflációs veszély erősödésének, márpedig a defláció, amely kiadásaik elhalasztására ösztönzi a befektetőket és a fogyasztókat, ami megint csak ellene hat a GDP növekedésének - emlékeztet Joseph Saluzzi, a Themis Trading pénzügyi cég társigazgatója.
Ha a zuhanó olajárak olyan optimistává teszik a gazdaság szereplőit, akkor miért nem látunk óriási fellendülést más ciklikus gazdasági szférákban, és így a tőzsdéken? - teszi fel a szónoki kérdést Michael Gayed, a MarketWatch szakszerzője.
Van ahol drágul a benzin
A világ egyetlen része, ahol az elmúlt időszakban drágultak az üzemanyagok, az Iszlám Állam (IS) területe. Hiába esett június óta 30 százalékkal a fekete arany ára, a terrorista szervezet megszállása alatt álló iraki Moszul városában kétszer annyit kell fizetni az üzemanyagokért, mint korábban. Az okok közt szerepel, hogy az amerikai légitámadások megrongálták az IS kezében lévő olajipari infrastruktúrát. Emellett a terroristák most ismerkednek meg azzal, hogy egy államszervezet működtetése pénzbe kerül, végül az ellenük kialakult összefogás miatt több fronton is háborúzni kényszerülnek. Amerikai becslések szerint korábban napi kétmillió dollár bevételre is szert tehetett az IS, ami mostanában inkább csak 200-400 ezer dollár.