A világ olajpiaci folyamatainak alakulására 2016-ban óriási hatással lesz, hogy Irán milyen erővel indítja újra olajexportját - derül ki a Bloomberg háttérelemzéséből. A legnagyobb mezők az ország nyugati részén lévő Zagrosz-hegység alatt alusszák kényszerű "téli álmukat". A perzsa állam atomprogramja miatt bevezetett ENSZ-szankciók arra kényszerítették a teheráni vezetést, hogy leállítsa a kitermelést, ám miután az ősz elején létrejött a megállapodás a program nemzetközi ellenőrzéséről, újraindítják a kutakat.

Amint vége a szankcióknak, élünk azzal a jogunkkal, hogy visszaállítsuk a korábban megszokott kitermelési szintet - jelentette ki még szeptemberben Bijan Namdar Zanganeh iráni olajminiszter. Az olajipar nagy országai és cégei egy idő óta frászban vannak amiatt, hogy még az iráni olaj is ráömlik az amúgy is túlkínálattal küszködő piacra.

Irdatlan nagy tartalék

Az OECD tanácsadó szervezete, az International Energy Agency (IEA) adatai szerint 2015 első felében naponta átlag 95,7 millió hordó olajat hoztak felszínre az olajvállalatok, miközben a világ fogyasztása csak 93,8 millió hordó volt. A kétmilliós különbség - amely megfelel Franciaország napi fogyasztásának - arra kényszerítette a kereskedőket, hogy óriástankhajókban spájzolják a fel nem használt fekete aranyat.

Az irániak éppen ugyanezt csinálták 2012 óta, azóta, hogy kiszorultak a piacról. Mozdulatlanságra kényszerített hajóflottájukat olajtárolónak használták, amelyben mostanra három év alatt felhalmozott készlet gyűlt össze. A tartalék nagyságáról szóló becslések igen széles skálán, 12 millió és 60 millió hordó között mozognak. Emellett azt sem lehet pontosan tudni, hogy milyen a készlet összetétele: mennyi a nyersolaj, a fűtőolaj és az ennél jobb minőségű szénhidrogén.

Máris esnek az árak

Az iráni kínálat megugrása meg fogja rázni az olajexport-bevételektől függő országokat, főként Oroszországot vagy Venezuelát, amelyek költségvetése teljesen kiszolgáltatott ennek a forrásnak. Tovább erősödik majd a fejfájása az olajüzlettel foglalkozó cégeknek is, nem csupán az amerikai olajpalára specializálódott kisebb vállalkozásoknak, hanem a legnagyobb multiknak, köztük az ExxonMobilnak és a Royal Dutch Shellnek is.

Az Iránnal kapcsolatos találgatások miatt máris mérséklődtek a határidős olajárak: 2016. decemberi szállításra például hordónként 60 dollárért is lehet vásárolni a fekete aranyból.

Zanganeh többször elismételte, hogy a szankciók lebontása után egy héten belül napi egymillió hordóval növelheti a kitermelést. Ez valamikor 2016 első felében történhet meg. Az IEA becslése szerint feloldást követő hat hónapon belül napi 3,6 millió hordóra nőhet a perzsa ország olajtermelése, ami 800 ezer hordóval több a jelenleginél. Ezzel 2011 óta nem látott szintre nőne az iráni kibocsátás. Olajpiaci szakértők ugyanakkor kételkednek abban, hogy mindez ilyen gyorsan megtörténhet.

Felpörögnek

A pesszimistákra azonban könnyen rácáfolhatnak az iráni szakemberek. A korábbi tapasztalatok szerint gyorsan helyre lehet állítani az olajkitermelést. A venezuelai állami olajcég négy hónap alatt kétmillió hordós bővülést el a néhai Hugo Chavez államfő elleni puccskísérlet után, amely komoly károkat okozott berendezéseiben.

A líbiai forradalom 2011 tavaszán az ország olajexportjának teljes leállásához vezetett. A szakértők arra számítottak, hogy 18 hónapba telik majd a napi egymillió hordós kivitel visszaállítása, ám ehelyett hat hónap alatt elérte ezt a szintet a megtépázott líbiai olajipar.

Várakozások szerint Irán mindent megtesz majd azért, hogy visszaszerezze a szankciók miatt elvesztett európai piacait: Franciaországot, Görögországot és Olaszországot. Ennek érdekében olcsóbban fogja kínálni olaját, mint a helyére lépett Oroszország és Szaúd-Arábia. Zanganeh egyértelművé tette országa ezzel kapcsolatos szándékait: Csak azt várja el tőlünk az ország vezetése, hogy visszaszerezzük Irán elvesztett világpiaci pozícióit, nem az a feladatunk, hogy védjük az olajárat.