Újabb összecsapást kezdeményeztek a kelet-közép-európai országok a berlini kormánnyal szemben, amellyel hónapok óta csatáznak a menekültválság kezelésével kapcsolatos nézeteltéréseik miatt. Kilenc állam, élükön Lengyelországgal és Szlovákiával rá akarja bírni az Európai Bizottságot, hogy feküdjön keresztbe az Oroszországot és Németországot összekötő északi áramlat 2. gázvezeték megépítése előtt. Úgy tűnik azonban, hogy kilátástalan csatát kezdtek - derül ki a Financial Times (FT) háttérelemzéséből.

A Magyarországot is magában foglaló országcsoport szerint Berlin az unió energiabiztonsága elé helyezi saját gazdasági érdekeit, ezért az év végi EU-csúcson napirendre akarja tűzetni az északi áramlat bővítésének ügyét. Annyi biztos, hogy szó lesz az energiabiztonságról, így régiós országok elővezethetik álláspontjukat, miszerint az új vezeték növelni fogja Európa függőségét az orosz gáztól.

Furcsa szövetség

A jelenlegi helyzetben geopolitikai fordulatot hozhat, ha az új projekt segítségével megerősítik az Gazprom európai pozícióit - érvel Jacek Saryusz-Wolski, lengyel európai parlamenti képviselő, aki tagja a parlament jobbközép frakcióját vezető csoportnak. A politikus arra utalt megjegyzésével, hogy az állami tulajdonú orosz gázszolgáltató óriás gyakorlatilag a Kreml meghosszabbított kezének tekinthető.

A tiltakozó országok szokatlan támogatóra számíthatnak. Az esetek többségével nyugat-európai szövetségesei mellé álló Egyesült Államok ebben az ügyben velük ért egyet. Az Obama-adminisztráció szóban kifogásolta az északi áramlat második ütemének megépítését, mivel az csökkentené az orosz gáz ukrajnai tranzitját, ami évi kétmilliárd dollár tranzitdíjtól fosztaná meg a pénzhiányban szenvedő országot. Ezt az forrást jó eséllyel az IMF-nek és az EU-nak kellene pótolnia,

Gazdasági vagy politikai

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke úgy gondolja, hogy gazdasági projektről van szó, amely legfeljebb az EU belső piaci szabályozásával kerülhet konfliktusba. Ez az álláspontja Angela Merkel német kancellárnak is. Berlin egyébként úgy véli, hogy az újabb gázfolyosó megépítése erősítené Európa energiabiztonságát is.

A lengyel kormány szerint viszont veszélyeztetné az energiahálózatok európai egyesítését, ha Ukrajnát kiszorítanák a gázutánpótlás útvonalból. Varsó emellett úgy látja, hogy az északi áramlat 2. növelné Moszkva - és Berlin - befolyását a gázellátásra. Szlovákia azért harcol a projekt ellen, mert jelenleg becslések szerint évi 400 millió euró tranzitdíjat keres az Ukrajnán át érkező orosz gáz továbbításán.

Bántják a magyart

A magyar kormánynak még mindig az fáj, hogy az Európai Bizottság blokkolta a déli áramlat megépítését. Ez a vezeték a Fekete-tengert átszelve szállított volna gázt Oroszországból Bulgárián és más országokon át Európába, ám Brüsszel nem engedélyezte, mert a vezeték és a benne áramló gáz azonos cég - a Gazprom - kezében lett volna. Az északi áramlatot egy európai energiaszolgáltató cégekből álló konzorcium építteti. Budapest egyébként támogatná a török áramlatot is, amely - kiváltva a déli áramlatot - Törökország érintésével szállítana orosz gázt Európába.

Tudjuk, hogy pillanatnyilag vesztes harcot vívunk a projekt megállítása érdekében - fogalmazott az FT-nek egy régiós diplomata -, ám ennek ellenére kitartóan küzdünk. A tapasztalatok alátámasztják ezt a megjegyzést: a régiós országok a 2011-ben átadott északi áramlat 1. ellen is tiltakoztak.

Radoslaw Sikorski akkori külügyminiszter a második világháborús Molotov-Ribbentrop paktumhoz hasonlította a projektet, amely országa felosztásához vezetett a náci Németország és a sztálinista Szovjetunió között.

Makacs számok

Az adatok szerint az első északi vezeték megépülése előtt az Európába áramló orosz gáz fele keresztezte Ukrajnát. Ezt követően 30 százalékra csökkent ez az arány. Az újabb vezeték segítségével elvileg az európai igények közel 30 százaléka érkezhetne a kontinensre a Balti-tenger keresztezésével, miután a 2019-től megindulnának a szállítások.

Az északi áramlat bírálói szerint a csőkígyó jelenleg csak kapacitása felén üzemel, ezért gazdasági szempontból nincs értelme megduplázni az "átmérőjét". Sigmar Gabriel német alkancellár viszont múlt havi moszkvai vizitjén leszögezte, hogy kormánya német hatáskörben akarja tartani a projektet, korlátozva bármilyen politikai befolyásolást vele kapcsolatban.