Az Egyesült Királyság EU-s kilépésének egyik legjobban vitatott eleme az úgynevezett északír protokoll, amely a Nagy-Britannia és Észak-Írország között folyó kereskedelmet hivatott szabályozni.

Az eljárásrendről a brit kormány és az EU 2019 telén állapodott meg, lényege, hogy mivel Nagy-Britannia új vámrezsimbe került, miközben Észak-Írország az unió egységes piacának része maradt, az Ír-tengeren keletről nyugatra tartó áruforgalmat ellenőrizni kell. Ezt a brit hatóságoknak kellene megtenniük az unió megbízásából. Az EU a megállapodás végrehajtását várja, ám a londoni kormány vonakodik, mert utólag nem tetszik neki, hogy az Egyesült Királyságon belül kvázi vámhatár húzódik.

Kapcsolódó

A vita keltette bizonytalanság ellenére van a dolognak egy nagy előnye. Az Észak-Írországban bejegyzett vállalatoknak versenyelőnyt biztosít, hogy egyszerre vannak a brit és az uniós egységes piacon – írta a Bloomberg. Ez meglátszik az ottani gazdasági folyamatokon – derül ki a Lordok Házának jelentéséből, amely gunyorosan tárgyalja a brit kormány és az Európai Bizottság közti vitát az északír protokoll kapcsán.

Az új helyzetben felpörgött Észak-Írország külkereskedelme, miután a vállalatok átalakították tevékenységüket, hogy elkerüljék a brit és az uniós szabályozás eltérése miatt kialakult vámokat és alkalmazkodási kényszert. A kétféle piaci részvétel meglepően előnyös Észak-Írországnak, és ez egyértelműen az északír protokollnak köszönhető – véli Lord Jay of Ewelme, a felsőházi jelentést készítő bizottság vezetője. A dokumentum idézi a Észak-írországi Kereskedelmi és Ipari Kamara július elején készült felmérést, amely szerint a szervezet 200 tagjának 67 százaléka esélyt lát ebben a helyzetben, 47 százalékuk pedig hasznosnak tartja üzleti tevékenysége szempontjából.

Jönnek a kínaiak

Számos kínai cég, amelynek elosztóközpontra van szüksége Európában, Észak-Írországban állítja fel bázisát - mondta Alan McNeill, aki két olyan mobiltelefon-vállalatnak dolgozik, amelyek nemrégiben jegyeztették be helyi leányvállalatukat. Még a protokoll bírálói is belátják, hogy ez üzleti lehetőségeke rejt, feltéve, hogy az EU és a brit kormány ellentéte nem mélyül tovább az üggyel kapcsolatban.

Ez utóbbi könnyen megtörténhet, mivel a belső határ ügye felizzította az északír társadalom két vallási közössége közötti ellentéteket. A brit unionista protestánsok szerint az északír protokoll veszélyezteti a két fél között törékeny békét teremtő 1998-as nagypénteki egyezményt, mert elválasztja őket az Egyesült Királyság többi részétől. A katolikus közösség viszont ragaszkodik az ír-északír határ szabad átjárhatóságához – ezért kellett Észak-Írországnak az egységes uniós piacon maradnia.

Kép: Reuters

Ostoba vita

A Lordok Házának jelentése nem kíméli a brit kormányt és az Európai Bizottságot az északír protokollról folytatott vitájuk kapcsán. Az előbbit azért osztják, mert 12 órát adott a szigetország vállalatainak, hogy alkalmazkodjanak az új helyzethez és lerombolja az Egyesült Királyság kormányával szemben elvárható bizalmat azzal, hogy az EU-val kötött megállapodás, egy nemzetközi szerződés egyoldalú felrúgásával fenyegetőzik.

Ami az EU-t illeti, túlzásba vitte az egységes piac védelmét – vélik a lordok. Túlságosan tágan értelmezi a „kockázatot”, amely abból fakad, hogy Nagy-Britanniából kellő ellenőrzés nélkül juthatnak át áruk Észak-Írországba. Ez az áruforgalom ugyanis enyhén szólva nem tekinthető jelentősnek, ha figyelembe vesszük, hogy az Észak-Írország és az EU közötti évi 13 milliárd font értékű kereskedelem az unió GDP-jének 0,0008 százaléka. A lordok megosztottak az északír protokoll megítélésében, de abban egyetértenek, hogy a róla folyó vitát le kell zárni.