Február 4-én még mínuszos hír volt, hogy az Egyesült Királyság meteorológiai hivatala figyelmeztetést adott ki, hogy az akkor még az Egyesült Államok délketeli területein kialakuló ciklon elérheti a szigetország és Európa partjait, akár 130 kilométer/órás széllökéseket hozva. Viszont a névtelen vihar gyorsabban erősödött, mint várták, New Englandet már ilyen sebeséggel érte el február 7-én, előrevetítve, hogy még erősebb lehet, mire átér az Atlanti-óceánon. Két nappal később már 156 kilométer/órás lökésekkel érte el a brit szigeteket, a Wight-szigeten 180 milliméternyi csapadékot kiadva magából.

Az európai meteorológia szervek sorra adták ki a riasztásokat és vészjelzéseket, és végül a Ciara (Chiara) nevet adták neki, ekkor már látszott az is, hogy ha a kontinentális területeken gyengül is, de eléri majd Magyarországot. Az Országos Meteorológiai Szolgálat valamint a katasztrófavédelem figyelmeztetést adott ki, ami elsőre nem tűnt vaklármának, miután Kölnben még 140 kilométer/órás sebességgel tépte a fákat, a házakat, fújta ki a folyókat a medrükből. Aztán a ciklon az eredetileg várthoz képest részlegesen irányt váltott letarolva Németországot, Csehországot és Lengyelországot. Magyarországon viszont "csak" tetőket bontott meg, fákat döntött ki és kéményeket rongált meg a szél, ami már csak 90 kilométer/órás lökéseket produkált, amikor február 11-én elérte az országot. A Balatont viszont így is kimozdította a medréből pár órára.

Kapcsolódó

Magyarországot még nem érte el a járvány

Januárban már elérte Európa több országát a koronavírus-járvány, de Magyarországra ekkor még nem ért el. Igaz, két magyar állampolgárról már tudni lehetett, hogy elkapta a fertőzést. Februárban viszont ahogy az olasz egészségügyi ellátórendszer elkezdett összeomlani, egyértelműnek látszott már, hogy a járványt itthon sem ússzuk meg. Olaszországban először Lombardiában és Veneto tartományokban vezettek be kijárási tilalmat két hétre, leállították a vonatközlekedést Ausztria és Svájc felé is, azonban a járványnak nem lehetett útját állni. Eközben már Szlovéniában és Franciaországban is csoportos megbetegedéseket jelentettek.

Február 24-től rendszeres sajtótájékoztatókat hívott össze a magyar kormány, felállt az Operatív Törzs, amelynek legismertebb arca egy régi ismerős volt: Müller Cecília országos tisztifőorvos volt. A 2010-es vörösiszap katasztrófa alatt a Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi tisztifőorvosaként nyilatkozó Müller ekkor még személyesen válaszolhatott az újságírók kérdéseire.

Viszont fertőzés se kellett ahhoz, hogy február utolsó napjaiban Magyarországon meginduljon a pánikszerű felvásárlás. A jelenség várható volt, miután Olaszországban is hasonló lakossági reakciót váltott ki, amikor egyre több beteg lett.

Feszültté vált a viszony az Európai Néppártban

Még a koronavírus-járvány előszele is úgy érte Magyarországot, hogy a politika sokkal kevésbé foglalkozott a betegséggel, mint akár csak a szomszédos Szlovákiában, ahol pedig törvényhozási választásokat is tartottak. Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz viszont a járványügyi intézkedések kommunikálása mellett nagy hangsúlyt fektetett arra is, hogy az európai keresztény kultúra védelméről is beszéljen. Február 4-án az Európai Néppárt (EPP) meghosszabbította a Fidesz tagságának felfüggesztését, ami miatt a rákövetkező napon Orbán Viktor élesen bírálta a konzervatív pártcsaládot a magukat nemzeti konzervatívoknak nevező - valójában a Matteo Salvini-féle populista vonalhoz húzó - politikusok előtt tartott beszédében Rómában.

Új kormánya lett Szlovákiának

Szlovákiában február 29-én tartották a parlamenti választásokat, aminek magyar szempontból egyetlen fő kérdése volt: 27 évvel az ország függetlenedése után lesz-e egyáltalán magyar párt a törvényhozásban. Az viszont borítékolhatónak látszott már hetekkel a választás előtt is, hogy a korábbi miniszterelnök Robert Fico pártja, a Smer és a hivatalban lévő miniszterelnök, Peter Pellegrini buknak majd. Az viszont némileg váratlan lett, hogy elsőre nem látszott, a sokszínű felhozatalból milyen leosztás és koalíciós halmaz alakíthat majd kormányt. A jobboldali konzervatív OLANO (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek) biztosan megnyerte a választást: 25 százalékot értek el, de a második az előző kormányt vezető, legnagyobb frakcióval bíró szociáldemokrata Smer lett: 18,3 százalékot ért el. A harmadik legtöbb szavazatot pedig az euroszkeptikus SME Rodina kapta, 8,24 százalékot értek el. Végül márciusra maradt ennek lezongorázása, de abban kevesen kételkedtek, hogy Igor Matovic (OLANO) lesz a miniszterelnök.

A két magyar párt, a Magyar Közösségi Összefogás (3,91 százalék), a Híd-Most (2,05 százalék) egyike sem jutott be a parlamentbe.