2022-ben már nem 5,4, csupán maximum 5 százalékos gazdasági növekedéssel számolhat az ázsiai régió a washingtoni központú Világbank legfrissebb előrejelzése szerint.

A csökkentést elsősorban a február vége óta tartó orosz-ukrán háborúval magyarázzák, de fontos tényező még az Egyesült Államokban egyre elfajuló infláció, és Kína szokásosnál lassabb növekedése is.

Az orosz megszállás természetesen indirekt módon mindkét másik tényezőt is súlyosbítja, ezért jól látható, hogy a támadást elrendelő Vlagyimir Putyin orosz elnök igen komoly szerepet játszott az ázsiai fejlődés lelassításában. Ez amiatt fontos, mert a Putyinnal jó kapcsolatot ápoló Kína, már több ízben jelezte, hogy hajlandó volna mediátori szerepet vállalni a konfliktus rendezésére - írja az Al Jazeera.

Lassuló gazdaságok

Az eredeti 5,4 százalékos növekedést még októberben jelezte előre a Világbank-csoport, de a mostani 5 százalék akár 4-re is leromolhat, ha tovább súlyosbodik a konfliktus. Szerintük merész reformokra lesz szükség a költségvetési, prudenciális, kereskedelmi, és innovációs politikák terén is.

Októberben még Dél-Kelet Ázsiában és a Fülöp-szigeteken volt várható a legnagyobb, 5,7 százalékos növekedés, őket Malajzia, Vietnám és Indonézia követte. Velük szemben - ha Kínát nem számítjuk -  a kelet-ázsiai és a csendes-óceáni térség a kontinens sereghajtója, akiknek 5,2 százalékos növekedés helyett, most már ideális körülmények között is csak 4,8 százalékot jósolnak a Világbanknál. A legmeghatározóbb tényező azonban egyértelműen Kína.

Ütköző érdekek

Az már a háború kirobbanása előtt is világos volt, hogy Kínának nem érdeke az orosz-ukrán konfliktus. Egyrészről jó kereskedelmi viszonyokat ápolnak Ukrajnával is, másrészről pedig terjeszkedésük szempontjából kifejezetten előnytelen, hogy a Nyugat összezárt a keleti ambíciókkal szemben.

Kapcsolódó

Hszi Csin-ping kínai elnöknek azonban még fontosabb szövetségese Putyin, aki egy elengedhetetlen gazdasági partner Kína fejlődésének szempontjából. A kapcsolatok szorosabbra fűzését a téli olimpia nyitásakor erősítették meg, amikor bejelentették hogy "határtalan" kereskedelmi együttműködés lesz a két ország között, és mint azt sejteni lehet, Putyin kifejezetten Hszi kérésére napolta el Ukrajna megszállását is.

Kína a világ második legnagyobb gazdasága az USA után, és különösen frusztráló lehet, hogy mire az országa éppen magához térhetett volna abból a gazdasági sokkból - amit a masszív pandémiás lezárások miatt kellett elszenvednie - most egy Putyin által kirobbantott nemzetközi válságra kellett ébrednie.

Az Al Jazeera által megszólaltatott szakértő szerint a helyzet rosszabb lesz, mielőtt jobbra fordulhatna. Pontos jóslatot még nem lehet mondani, de az infláció biztosra vehetően a 2022-es célérték felett marad majd a legtöbb ázsiai országban, ennek normalizálódása pedig nem várható az év vége előtt.

Keleti diplomácia

Könnyen belátható tehát, miért érdeke Kínának a háború minél előbbi befejezése, még akkor is, ha továbbra sem hajlandó megszállásnak nevezni a Putyin által elrendelt "speciális hadműveletet." Legutóbb hétfőn tárgyalt a két ország külügyminisztere Dmitro Kuleba Ukrajna, és Vang Ji Kína részéről.

Kuleba elmondta, hogy hálás a kínaiak együttérzéséért és Vang Ji megerősítette, hogy országa továbbra is kész konstruktív szerepet vállalni a konfliktus rendezésében. Mindenképpen hasznos lehet Peking közbenjárása a háború befejezésében, ugyanis a legutóbbi látszólagos áttörést a szintén mindkét féllel jó kapcsolatokat ápoló Törökországban érték el.

Itt még ha nem is arról van szó, hogy a semleges mediálás hozza közelebb a feleket, ennek látszata jó alkalmat biztosít Putyin számára, hogy olyan engedményeket tegyen, amik enélkül egyértelműen komoly arcvesztésként tűnnének föl saját országában is.

Az Ukrajnával kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.