Az Európai Bizottság "Az európai felsőoktatás a világban" elnevezéssel új stratégiája szerint a nemzetközi felsőoktatási színtér nagyságrendjét és egyéb sajátosságait nézve is gyökeres átalakuláson megy keresztül, ahogy egyre jelentősebb verseny jelentkezik olyan országok felől, mint Kína és India. Ezért arra van szükség, hogy Európa 4000 egyeteme átalakítsa működésének módját - nem csupán annak nemzetközi vonatkozásait nézve, de abban a tekintetben is, hogy milyen oktatást nyújtanak a tanulmányaikat saját tagállamukban folytató európai diákok számára. Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős biztos így nyilatkozott: "Az európai egyetemeknek globálisan kell gondolkodniuk. Stratégiailag megtervezett lépéseket kell tenniük, hogy kihasználhassák azt, hogy Európa a legjobb felsőoktatással rendelkező területek hírében áll. Elő kell segíteniük a hallgatók és az oktatók nemzetközi mobilitását, világszínvonalú, innovatív tantervet kell kialakítaniuk, valamint kiváló tanerővel és kutatási lehetőségekkel kell rendelkezniük. Bár számos európai egyetem jó kapcsolatokat alakított ki az Unión belül, sokan nem rendelkeznek az Európán kívüli partnerekkel való kapcsolatok erősítésére irányuló világos stratégiával. Ezen mielőbb változtatni kell. A Bizottság támogatást nyújt a tagállamoknak nemzetközi felsőoktatási hálózataik kialakításához. Nincs mindenkire egységesen alkalmazható modell: az országoknak saját erősségeikre kell építeniük."

Több mint 19 millió diák tanul az Európai Unió egyetemein és egyéb felsőoktatási intézményeiben. A Bizottság kiemeli, hogy az egyetemeknek ösztönözniük kell, hogy a hallgatók mobilitási programokból kimaradó többsége (85 százalék) is nemzetközi látókört szerezzen, és ők is el tudják sajátítani azokat a nemzetközi készségeket, amelyekre a mai globális világban szükség van. Ez azt jelenti, hogy az egyetemeknek nemzetközi tantervet kell kialakítaniuk, ösztönözniük kell a nyelvtudást, és bővíteniük kell a digitális oktatást. 2030-ra a felsőoktatási tanulmányokat folytatók száma 2000-hez képest világszinten várhatóan a négyszeresére, 100 millióról 400 millióra emelkedik, és a növekedés különösen Ázsiában és Latin-Amerikában lesz erőteljes.

Jelenleg a nemzetközi diákok 45 százaléka Európát választja, de versenytársaink gyors tempóban növelik a felsőoktatás területére irányuló befektetéseiket. A nemzetközileg mobilis diákok legjelentősebb hányada Kínából, Indiából és Dél-Koreából származik. A 2014 januárjában induló új Erasmus+ program most első alkalommal ahhoz is széles körű támogatást nyújt, hogy az Európán kívüli diákok európai egyetemen, az európai diákok pedig Európán kívül végezhessék felsőoktatási tanulmányaik egy részét. A program a 3 millió Unión belüli hallgatói és oktatói cserelehetőség mellett az EU és a világ más országai közötti hallgatói és csereprogramok keretében 135 000 fő számára nyújt finanszírozást - a jelenlegi Erasmus Mundus program kereténél 100 000-rel többhöz.