Orbán Putyinozik, Kaczynski padlózott, Fico fenyegetőzik - van még értelme a V4-nek?

Csupán két hét telt el a szlovákiai és lengyelországi választások között, de az eredmény egészen máshogy alakult. Hamarosan új kormány alakul Pozsonyban, visszatér Robert Fico volt miniszterelnök Smer-rel, és ebben koalíciós társként a centrista-szocdem Hlas és az SNS párt nacionalistái siettek a segítségére. 

Azt, hogy mi is várható tőle, azt Fico világossá tette a koalíciós szerződés aláírásakor. 

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Tekintélyelvű fordulat

„Mától véget ér a civil szervezetek politikai uralmának szakasza” – jelentette be hétfőn, a Kreml által bevezetett szabályozás mintájára belengetve a „külföldi ügynökökről” szóló törvényt, habár Fico ragaszkodik ahhoz, hogy az ihletet az USA adta számára.

A kampány során a Smer elnöke bosszút hirdetett mindazokkal szemben, akik szerinte az elmúlt években gáncsolták: a pártja embereinek maffiakapcsolatait feltáró újságírók és a korrupciót nyomon követő civil szervezetek. Alighanem ígéreteit most tettekre is váltja.

Fico egykori bukása nehezen elvonatkoztatható Jan Kuciak oknyomozó újságíró és menyasszonya, Martina Kusnirova brutális meggyilkolásától, ami súlyos kormányválsághoz vezetett Szlovákiában. Az újságíró megrázó halála nemcsak, hogy két miniszter távozásához vezetett, de végül Fico is kénytelen volt lemondani. A rendőrség hamarosan kiterjedt nyomozásba kezdett, beleértve Fico embereit is.

Számára a hatalomba való visszatérés tehát egyfajta revans is: hamarosan teljes mértékben ő irányítja majd az ügyészség munkáját, ami nem sok jót jelent majd a korábbi ellenlábasai számára.

Ez persze tökéletesen ellentétes folyamat lesz, mint amit a lengyel PiS ellenzéke tervez. Míg Lengyelországban a választások győztesei arról beszélnek, hogy vádat emeltetnek az elmúlt nyolc év törvénysértői ellen, addig Szlovákiában a Smer le akar számolni azokkal, akik törvénysértés miatt eljárásokat indítottak a párt politikusai ellen.

Hamran István országos rendőrfőkapitány az elsők között volt aki vette a lapot: már a kampány során jelezte, hogy ha a Smer vezeti majd az új kormányt, akkor lemond pozíciójáról és október végével távozik majd. A Markíza TV műsorában közölte, nem látja értelmét olyan emberekkel folytatni a munkát, akik fenyegetik a rendőröket, az ügyészeket és a bírókat.

Persze a vádiratokat továbbra is az ügyészségen is készítik majd, itt viszont némileg nagyobb ellenállásra kell Ficoéknak számítani.

Az viszont borítékolható, hogy az igazságszolgáltatás tervezett reformja, ami hatalmon lévőknek való alárendelését célozza, nem teszi majd túl népszerűvé Fico kormányát Európában. Emellett a kabinet tagja lesz majd Andrej Danko, a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt elnöke, aki nem is nagyon igyekszik leplezni, hogy a Kreml érdekeit szolgálja. Ficóval együtt egy oktávon beszéltek az ukrajnai katonai segély megvonásáról, de kijelentéseikben rendre visszaköszön Moszkva propagandája is. 

Ennek a retorikának az első nemzetközi szankciója már életbe is lépett: a Smert és a Hlast is felfüggesztették az Európai Szocialisták Pártjában, és valószínűleg hamarosan végleg kikerülnek belőle. 

Elválhatnak útjaink

Egy ilyen szövetség – értve ezalatt az alakuló Fico-kormányt – ellentétes mindazzal, amit Lengyelország, a lengyel állam képvisel – írja a Gazeta Wyborcza.

A lap szerint a Smer és koalíciós társai Orbán Viktor „oroszbarát külpolitikáját” utánozzák, hozzátéve, hogy Magyarország a „másik pária” Európában, amelynek kormányzó pártja régóta ki van zárva az európai kereszténydemokrata családból. „Orbán hosszú évek óta azt a tekintélyelvű utat járja”, amelyre a leendő szlovák kormány most készül. A cikk megemlíti az őszre meghirdetett, magyar szuverenitásvédelmi törvénycsomagot, amely „a külföldről finanszírozott újságírók, álcivilek és dollárpolitikusok” ellen irányul, akik a Fidesz-KDNP megfogalmazása szerint Magyarország szuverenitását támadják. 

A törvény – ha a javasolt formájában elfogadják – konfliktushoz vezet az Európai Bizottsággal – írják hozzátéve, hogy mindeközben jövőre önkormányzati választások lesznek Magyarországon, amelyek döntő fontosságúak a Fidesz számára a helyi pártstruktúrák fegyelmének, valamint az ország „oligarchikus rendszerének” megőrzésében.

Mindeközben Magyarországnak továbbra is szüksége van az olcsó energiára. Emiatt Orbán Viktor néhány napja Pekingbe repült, hogy találkozzon az orosz „diktátorral”. A portál emlékeztet rá, hogy 2010-ben a frissen diadalmaskodó magyar kormányfő Varsót választotta első hivatalos látogatásként, ezzel is erősítve a lengyel-magyar barátságba vetett hitet.

– írják. Orbán számára annyira fontos volt a Putyinnal való találkozó, hogy még a legutóbbi EU-csúcsot is kihagyta – Magyarországot pedig Ausztria képviselte.

A lap idézi a magyar kormánypárti médiát is, amely nyíltan ír arról, hogy a lengyel választásokkal a magyarok egy fontos szövetségest veszítettek. Arra viszont nem sokan számítanak, hogy Lengyelországot most egy baráti Szlovákia válthatja a magyar külpolitika horizontján. Még akkor sem, ha Fico Orbánhoz hasonlóan támogatja az Oroszország elleni szankciók feloldását.

„Fico nem Európa-ellenes, és lehet, hogy csak a retorikai szintre korlátozódik az oroszbarátsága. Szlovákia ráadásul egy kis ország, amelynek nincs akkora politikai súlya, mint Lengyelországnak, így a véd- és dacszövetség nem jelentene olyan jelentős hasznot Magyarországnak” – véli Tomas Strazay, a Szlovák Külpolitikai Szövetség (SFPA) igazgatója.

Cseh és lengyel, két jó barát

Szerinte a Visegrádi Csoportban már megvolt a politikai törés az Ukrajna támogatását erősen forszírozó Európa-párti országok, valamint az ezt ellenző Szlovákia és Magyarország viszonyában. 

„A csehek hitetlenkedve nézik a szlovákiai politikai események alakulását, mert az teljesen ellentétes azzal, amire számítottak” – emlékeztet Strazay.

Petr Fiala cseh kormányfő egyenesen „szerencsétlennek” nevezte Fico döntését az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek leállításáról, amire nem késlekedett a viszontválasz a Smer vezetőjétől. 

Petr Pavel cseh elnök ráadásul még a miniszterelnöknél is Atlanti- és Európa-pártibb. Az európai vezetőknek nem szabad „bedőlniük” Vlagyimir Putyin taktikájának – mondta  két nappal azután, hogy Magyarország miniszterelnöke kezet fogott Oroszország vezetőjével. A Guardian beszámolója szerint az egykori cseh vezérkari főnök, a NATO Katonai Bizottságának volt elnöke arról beszélt, hogy Putyin nem azzal a céllal találkozik európai vezetőkkel, hogy békét teremtsen Ukrajnában.

A közelmúltban pedig kijelentette, hogy támogatja a vétójog eltörlését az EU-ban, hogy az eredményesebben lehessen döntéseket hozni. Egy ilyen nagy horderejű kijelentést még a Fiala vezette konzervatív ODS párt is tiltakozással fogadott. 

V4: végül ketten maradnak?

A cseh külügyminiszter Jan Lipavský, aki a cseh kalózok képviseletében vezeti a tárcát. Ez egy olyan párt, amely nagyon jó kapcsolatokat ápol a lengyel Polgári Koalíció politikusaival. Varsó polgármestere, Rafał Trzaskowski és Zdenek Hrib, Prága kalózpárti polgármestere hosszú ideje együttműködnek egymással, igaz Pozsony és Budapest főpolgármestereivel együtt.

A Gazeta Wyborcza cikkírója megjegyzi, hogy amikor nemrég a cseh kalózok képviselőjével beszélgettett, az nem titkolta, hogy nagy megkönnyebbüléssel fogadták a lengyelországi hatalomváltást. „Nagyon örülünk a PiS-korszak végének és a lengyel partnereinkkel való jövőbeni konstruktív együttműködésnek” – mondták.