Visszatérhet a világgazdasági válság, miután a világ államai nem tudták megteremteni a stabil és kiegyensúlyozott növekedés feltételeit - fejtette ki a világ legbefolyásosabb országait tömörítő G20 szentpétervári csúcsértekezletén tartott nyitóbeszédében Vlagyimir Putyin orosz államfő. Az országcsoport elnöki tisztét ellátó Oroszország nevében felszólaló elnök aláhúzta, hogy a rendszerszintű kockázatok újra feléledni látszanak, ami megalapozza a recesszió visszatérésének lehetőségét.
A beszéd, ahogy az várható volt, utalt arra a problémára, hogy Fed monetáris enyhítésének visszavonásával kapcsolatos várakozások tőkekivonáshoz vezettek a feltörekvő országokban, ami padlóra küldte devizáikat a dollárral szemben. Kína, amelynek valutáját egyelőre nem érintette ez a hatás, felszólította az USA-t, hogy vegye figyelembe a kihátrálás határokon átgyűrűző hatását. Ezzel járulhatna hozzá a világ pénzpiacainak stabilitásához és a világgazdaság fellendüléséhez.
Újabb világbank születik
A világ legnagyobb feltörekvő országai, Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika (BRICS) bejelentették, hogy 100 milliárd dolláros tőkével saját, külön alapot hoznak létre a pénzpiaci zavarok ellensúlyozására. Erről korábban is volt szó és most sem tudni, mikor állhat fel az új nemzetközi pénzügyi intézet, de az kiderült, hogy Kína adná a forrás 41, Brazília és Oroszország a 18-18, Dél-Afrika pedig az öt százalékát.
Az év első felében a BRICS országai egy fejlesztési bank létrehozásáról tárgyaltak, amely infrastruktúra- és más beruházási projekteket finanszírozhatna a feltörekvő országokban. A devizapiaci egyensúlyteremtés azonban fontosabbnak látszik. Amióta kiderült, hogy a Fed megkezdheti a monetáris enyhítés visszavonását - azaz Ben Bernanke Fed-elnök ezzel kapcsolatos májusi kijelentése óta -, az indiai rúpia 24, a dél-afrikai rand közel 17, a brazil reál 15, az orosz rubel nyolc százalékkal gyengült a dollárral szemben.
Obama defenzívában
A G20-csúcs első napjának végén a megfigyelők úgy látták, hogy Barack Obama amerikai elnök egyre elszigeteltebb helyzetbe kerül a szíriai beavatkozással kapcsolatban. A több mint 1400 halálos áldozatot követelő vegyi támadást az USA az Asszad-rezsimnek tulajdonítja, amelyet katonai csapással büntetne meg a tömeggyilkosságért. A tanácskozáson részt vevő országok többsége azonban nem indítana ilyen akciót az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül, ahol viszont Moszkva és Peking bármit meg tud vétózni.
Obamának külön problémát okoz, hogy nemzetközi erőfeszítéseinek sikertelensége az amerikai kongresszus demokrata és republikánus képviselőinek körében is erősítheti a háborúellenes hangulatot. Az elnök néhány napja a törvényhozás hozzájárulását kérte a szíriai akcióhoz. Obama elhalasztotta hétfőre tervezett kaliforniai útját, mert minden erejét is idejét arra akarja fordítani, hogy lobbizzon a kongresszus két házának tagjainál a katonai akciót támogató határozat elfogadása mellett.