A londoni Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) intézményeiben minden ötödik nővér az Európai Gazdasági Térségből (EGT) érkezett, vagyis az NHS egyre függőbbé vált az EGT-ből származó migránsoktól. Sőt, a Brexit mellett a bajt még tetőzi, hogy nemcsak hiány van nővérekből, hanem a következő évtizedben sok nővér nyugdíjba is vonul - mutat rá Rachel Marangozov és Matthew Williams a London School of Economics (LSE) szakblogján megjelent elemzésükben.
A külföldről érkezett ápoló munkaerő összetétele drasztikusan megváltozott az elmúlt két évben és jelentősen eltolódott az EGT-ből származó munkaerő felé. Mindez részben a szigorúbb bevándorlási szabályoknak, az eurózónában a munkalehetőségek visszaesésének volt köszönhető, illetve annak, hogy az egészségügyi szektor foglalkoztatói az egyébként is létező nővérhiányt így akarták enyhíteni.
Nagy a függőség
Angliában a teljes nővérállománynak mintegy 4,5 százaléka az EGT területéről származik. Ez ugyan nem hangzik soknak - jegyzik meg a szerzők -, ám a területi eloszlásokban nagy különbségek vannak, amiből az következik, hogy néhány intézmény erősen függ az európai utánpótlástól. Az EGT-ből származó nővérek leginkább az ország délkeleti részén koncentrálódnak, különösen Londonban, így London, a Thames Valley és Kelet-Anglia régióját érintené legjobban a Brexit. Ezeken a területeken vannak olyan intézmények, ahol 18-20 százalékot is eléri az EGT-ből származó dolgozók aránya - mutat rá a két szerző.
A Brexit viszont ezt a munkaerő-utánpótlást is veszélyezteti az Angliában dolgozó uniós munkaerő státusában fennálló folyamatos bizonytalanság miatt. Ez ugyanis nemcsak a toborzásukat teszi nehezebbé, de az EGT-ből származó munkaerő megtartását is. A Royal College of Nurses, a világ legnagyobb szakszervezete és szakmai szervezete ebben a szakmában, már felszólította a kormányt, hogy biztosítsa minden EU-ból származó, Egyesült Királyságban dolgozó nővér jövőjét.
Idén márciusban a Migrációs Tanácsadó Bizottság (MAC) adatai szerint az NHS egyes intézményeiben a betöltetlen nővérállások aránya elérte a 10 százalékot. A bizottság ezért azt javasolta a kormánynak, hogy a munkaerőhiány enyhítése érdekében az Európán kívülről érkező nővérek számára adjanak ki 15 ezer vízumot a következő három évben.
Soha rosszabbkor
Ezt követően más tanulmányok is megjelentek, amelyek a nővérhiány hosszabb távú problémájára hívták fel a figyelmet: minden harmadik nővér nyugdíjba megy a következő 10 évben, így a nővérek iránti kereslet (és úgy általában az egészségügyi szolgáltatásokban dolgozók iránt) csak még inkább élénkül ebben a periódusban. Tehát a Brexit nem jöhetett volna rosszabbkor, nevezetesen az EU-ból érkező munkaerő korlátozása, mint amikor erre a legnagyobb szüksége lenne az intézményeknek.
Persze lehetséges az EGT területén kívülről - például Indiából vagy a Fülöp-szigetekről - nővéreket importálni. (Az innen származó munkaerő a nővérállomány mintegy 8 százalékát teszi jelenleg ki Angliában.) A szerzők azonban rámutatnak, hogy a MAC által javasolt 15 ezer vízum kibocsátása rövid távon ugyan segíthet a munkaerőhiány enyhítésében, de ez nem lesz elég ahhoz, hogy a nyugdíjazás miatt kieső munkaerőt is pótolja a következő évtizedben.
Munkaerő-piaci szakemberek már figyelmeztettek az nővérállomány idősödésére, eddig azonban vajmi kevés történt e probléma orvoslására. Ugyanakkor az sem mondható el, hogy Anglián belül kevesen érdeklődnének e szakma iránt, hiszen 2014-ben mintegy 30 ezren jelentkeztek ilyen képzésre, viszont a jelentkezők több mint 60 százaléka nem jutott be támogatott helyekre. Vagyis most a kormányon lenne a sor, hogy tegyen ezért valamit és "hazai nevelésű" nővérekkel biztosítsa a megfelelő számú munkaerőt - teszik hozzá.