Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány visszavonja az öteurós (1500 forint) kórházi kezelési díjat és 4500 fővel bővítik az egészségügyi intézmények személyzetét az ellátás színvonalának javítása érdekében - jelentette a Reuters. Ezek lennének az ország humanitárius válsága elleni küzdelem következő csapásai. Az intézkedések biztos növelik a kormányfő népszerűségét, ám akkor terhelnék meg a költségvetést, amikkor az országot finanszírozó hitelezők elvárják, hogy az adós fogjon meg minden centet, és a görögök saját bevallása szerint már a jövő héten fizetésképtelenné válhat a kormány.

Az öteurós vizitdíj visszavonása évente 20 millió euróval vágja meg a büdzsé bevételeit, az új egészségügyi dolgozókat pedig úgy akarják felvenni, hogy a donorok a korábbi kormányokkal megígértették az elmúlt évtizedekben felduzzasztott közalkalmazotti állomány jelentős csökkentését. A megszorítások áldozatából az embereknek alanyi jogon járó szolgáltatássá akarjuk tenni az egészségügyet - jelentette ki a radikális baloldali kormánypárt, a Sziriza vezetője.

Korrupció!

Emellett megígérte azt is, hogy harcolni fog az szektorban kialakult "barbár viszonyok" és kiterjedt korrupció ellen. A kormány egységesíteni fogja a kórházi informatikai rendszereket, aminek köszönhetően javulni fog a finanszírozás átláthatósága, s így mód nyílik anyagi megtakarításokra. Ezzel hosszabb távon teljesítik a hitelezők elvárásait is.

Az eurótagállamokat képviselő szakértői csoportnak a hét elején elküldött görög javaslatcsomagban átfogó egészségügyi reformot ígértek, amely a mindenki számára elérhető, jó minőségű ellátáshoz való jog biztosítását célozza. Ciprasz idézte a donoroknak megadott számokat, amelyek szerint az átalakításnál 2,1-2,7 milliárd euróval számolnak. Azt azonban nem részletezte, hogy ez alatt kiadást értenek vagy a korrupció visszaszorításának köszönhető bevételeket.

Rossz - de mihez képest?

Görögország évente 11 milliárd eurót (3,3 ezer milliárd forint) költ az egészségügyre, ami GDP-jének öt százaléka (a magyar GDP 10 százaléka lenne). A görög kormányfő szerint ezzel az Európai Unió országainak összehasonlításában görögök állnak a legrosszabbul az egészségügy területén. (A 2015-ös magyar költségvetésben egészségügyi kiadásokra összesen 2447 ezer milliárd forint áll rendelkezésre, ami a GDP kevesebb mint 7,5 százaléka - a szerk.)

Az elmúlt években részben az egészségügyi kiadásokon spóroltak a kormányok, ezért az állami kórházak ellátási színvonala csökkent, sokszor az alapvető eszközök is hiányoznak, az orvosokra és a nővérekre a korábbinál több beteg jut, az utóbbiak közül egyre több után senki sem fizet biztosítást. Ciprasz ezt a kört 2,5 millió emberre teszi a 10 milliós országban. Egészségügyi szakértők óvatosabbak: szerintük a legtöbb görög biztosítás nélkül is képes hozzáférni az ellátáshoz.

Mennyi az annyi?

További jele a kormány háza táján uralkodó káosznak, hogy cáfolják saját adataikat, amivel eláshatják magukat a többi eurótagállam előtt. Csütörtök délelőtt kiszivárgott a sajtóba az athéni kormány vállalásait tartalmazó dokumentum, amelyet a hét elején juttattak el az eurózóna tagállamait képviselő szakértői csoportnak. Ebben az szerepelt, hogy az adóelkerülés és a korrupció visszaszorításának köszönhető pluszbevételek segítségével 3,1-3,9 százalékra növelik a költségvetés elsődleges - adósságtörlesztés nélkül számolt - többletét 2015-ben.

Ez ellentmond a kormány eddigi kommunikációjának, amely arról szólt, hogy az elődje által vállat három százalék helyett csak 1,2-1,5 százalék lesz ez a többlet, a két adat közötti különbségből fakadó néhány százmilliós különbséget pedig szociális kiadásokra fordítják. Csütörtök délután a pénzügyminisztérium közleményben szögezte le, hogy továbbra is elkötelezett az 1,2 százalékos többlet mellett. Ehhez csatlakozott a kormányfő kabinetirodája is.

Utóbbi azt is megjegyezte, hogy a donoroknak átnyújtott dokumentum csak egy munkaanyag, nem pedig a felek közti megállapodás tervezete. Ha az intézkedések olyan pluszbevételt hoznának, amelynek köszönhetően a GDP 1,2-1,5 százalékánál magasabb elsődleges hiány alakulna ki, akkor a különbséget visszaforgatják szociális kiadásokra. A donorok azonban ezek után joggal tehetik fel a kérdés, hogy a görögök végül is nekik vagy a hazai közvéleménynek szóló hiányadattal számolnak?