Pablo Llarena bíró döntését egyebek mellett azzal indokolta, hogy a politikusoknak, úgy tűnik, szándékában áll visszatérni Spanyolországba, mivel jelöltek a december 21-ei katalán parlamenti választásokon.
Illetve, hogy az európai elfogatóparancsot még a spanyol központi büntetőbíróság adta ki november 2-án, az ügy azonban azóta onnan átkerült a legfelsőbb bíróságra, ő maga pedig egységes eljárást szeretne lefolytatni.
A katalán politikusok október 31. óta tartózkodnak Brüsszelben, a kiadatási ügyben illetékes belga bíróság épp hétfőn halasztotta december 14-ére döntését az eljárásban.
Nem volt sima út idáig
Paul Bekaert, a volt katalán elnök ügyvédje korábban azt közölte, hogy a katalán kormány tagjai nem büntethetők Belgiumban, ugyanis az ellenük megfogalmazott spanyol vádak megalapozatlanok. Kiadatásuk esetén azonban Spanyolországban fennáll az alapvető jogok megsértésének veszélye.
Katalónia vezetése az október eleji, alkotmányellenes névszavazást követően egyoldalúan kinyilvánította Katalónia függetlenségét. A spanyol hatóságok ezt követően európai elfogatóparancsot adtak ki Puigdemont és négy társa ellen, akik október végén Brüsszelbe utaztak, miután a madridi kormányzat rendkívüli intézkedésként menesztette őket, és előrehozott helyi választásokat írt ki Katalóniában.
Az európai elfogatóparancs kiadását követően Belgiumnak három hónapja volt az eljárás lebonyolítására. (A lakosság már annyira nem is akarja a függetlenséget.)