Vlagyimir Putyin orosz államfő rossz hírt kapott az orosz-amerikai csúcstalálkozó előtt, amelyen amerikai kollégájával Joe Bidennel találkozik Genfben. Az amerikai Pew Research Center közvélemény-kutató intézet szerint a világ közvéleménye sokkal rosszabb véleményen van róla, mint az USA elnökéről – idézte a Moscow Times a felmérés eredményét. A 17 fejlett országban megkérdezett válaszadók véleményének 22 százalékos medián átlaga szerint az orosz vezető hasznosan vesz részt a világ dolgainak intézésében, 29 százalékuk nem nagyon bízik Putyinban, 45 százalékuk egyáltalán nem bízik benne.
A 22 százalékos népszerűség egy százalékponttal rosszabb az egy évvel korábbinál. A Pew Research értékelése szerint a felmérésben érintett országok minden országban rekord közeli mélyponton van az orosz államfő megítélése. Nála Hszi Csin-ping kínai elnök teljesít rosszabbul, akinek népszerűségi indexe nem éri el a 20 százalékos medián átlagot. Az élen szokás szerint Angela Merkel német kancellár áll, 76 százalékkal, és jól szerepelt Emmanuel Macron francia államfő is, 61 százalékos népszerűségi mutatóval.
Putyin tárgyalópartnere csúcstalálkozójukon, Joe Biden 74 százalékot ért el, amivel messze megelőzte elődjét, Donald Trumpot, aki még Putyinnál is rosszabbul szerepelt a Pew felmérésein. Az orosz elnököt egyébként a fiatalok jobban támogatják, mint az idősebbek, akárcsak az alacsonyabb képzettséggel rendelkezők szemben a képzettekkel. Az Egyesült Államokban a republikánus szavazók jobb véleménnyel vannak róla, mint a demokraták. Összességében az ideológiailag jobbra hajlóknál áll jobban, mint a liberálisoknál és a baloldaliaknál.
Szerény várakozások
A Putyin-Biden találkozó előtt senki sem várt olyan látványos békülést a két vezetőtől, mint amilyen show-t az 1980-as évek közepén Mihail Gorbacsov, az orosz kommunista párt főtitkára és Ronald Reagan, az USA akkori elnöke előadott. Pedig a háttér hasonló: a két ország kapcsolatai akkor is mélyponton voltak, miután Reagan a gonosz birodalmának minősítette a Szovjetuniót. Biden egy interjúban tavasszal nem utasította vissza azt a felvetést, hogy Putyin gyilkos, arra célozva, hogy engedélyezhette vagy utasíthatta az orosz titkosszolgálatot Alekszej Navalnij ellenzéki vezér megmérgezésére tavaly augusztusban. Az orosz elnök visszautasítja ezt a feltételezést.
A Moscow Timesnak nyilatkozó orosz külügyi elemzők szerint a Putyin-Biden csúcs a két ország diplomáciai kapcsolatának néhány alapvető részletére fog koncentrálni, miután ezek kapcsolatok az elmúlt hónapokban majdnem teljesen szétszakadtak. Nem várunk áttöréseket – mondta Andrej Kortunov, a Kremlhez közelálló nemzetközi kapcsolatokat elemző intézet vezetője. A fő feladat a kapcsolatok stabilizálása lesz, miután az adok-kapok viszonyban például mindkét fél hazahívta „konzultációra” a másik országában dolgozó nagykövetét.
Kerülendő kérdések
Vannak olyan vitapontok, amelyekben a felek aligha léphetnek előre. Ilyen az, hogy a délkelet-ukrajnai szeparatista területek orosz katonai segítséggel tartják fenn elszakadásukat Ukrajnától, illetve, hogy a Kreml támogatja Alekszandr Lukasenka fehérorosz államfőt, aki csalással maradt hatalmon tavaly augusztusban, és azóta kicsinálta ellenzékét. A legkritikusabb ügy Navalnij élete vagy halála a börtönben, ahova januári hazatérésre után egy kirakat pert követően került. Szakértők szerint ha Biden forszírozná szabadon engedését, a tárgyalások kínos végét hozó, érzelmi választ kaphatna orosz partnerétől.
Az előrelépés alapját Vlagyimir Frolov külpolitikai elemző, korábbi vezető orosz diplomata abban látja, hogy az orosz vezetés csak azt akarja a viszonylag konstruktív együttműködésért cserébe, hogy hagyják békén. Ellenséges viszonyt képzelnek, el, amelyben a felek távol tartják magukat a másik belügyeitől. A Brezsnyev-éráéhoz, az 1970-es, 1980-as évek enyhüléséhez hasonló kapcsolatokat akarnak, amikor nem voltak érvényben szankciók politikusokkal szemben és senkinek sem jutott eszébe, hogy meg kellene buktatni az orosz (szovjet) vezetést.
Közös nevezők
A mély ellentétek ellenére vannak olyan pontok, amelyekben a két államfő közös nevezőt találhat – vélik szakértők. Közös érdek, hogy Észak-Korea atomfegyver-arzenálja legalább ne bővüljön továbbá, hogy Afganisztánban az amerikai katonaság kivonulása után ne törjön ki totális anarchia. Az oroszok és az amerikaiak közvetíthetnek a közel-keleti konfliktusban, és persze a klímaváltozás ügyében is meg kellene találniuk az együttműködés lehetőségét.
A szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy sok múlik a két vezető személyes kapcsolatán. Mindketten veteránok a diplomáciában, Biden ugyan öt évtizede ismert oroszellenes beállítottságáról, ám ennek ellenére megfigyelők szerint a Kreml titokzatos figurának látja, akinek nyíltan hangoztatott véleménye nem feltétlenül szabja meg, hogy végül mit tesz.
Putyin azt fogja mérlegelni, hogy Biden milyen erős befolyással rendelkezik saját országában. Ha úgy látja, hogy erős elnök (mint például Reagan volt), aki el tudja fogadtatni Oroszország-politikáját az amerikai elittel, akkor megállapodik vele és tartja magát ahhoz, amiben maradtak. Ha nem (amilyen Donald Trump volt), akkor elengedi az orosz-amerikai kapcsolatok javításának ügyét.