Miután február 24-én Vlagyimir Putyin elnök parancsára az orosz hadsereg lerohanta Ukrajnát az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Japán, de még a semleges, vagyonkimentésben jeleskedő Svájc is szinte azonnal szankciókat vetett ki a Kremlhez közeli oligarchákra. Ennek része a bankszámláik befagyasztása és külföldi vagyontárgyaik zár alá vétele. Ez kiterjed a készpénztől kezdve a céges vagyonokon át az ingatlanokra és az olyan ingóságokra is, mint az aranytömbök. Viszont valószínűleg pont utóbbi az, amit a leginkább elrejtettek az orosz oligarchák és Putyin körei egy svájci civilszervezet, a Swissaid szerint.
A svájci aranyfinomítók – amelyek a világ fizikai aranykészletének mintegy 70 százalékát kezelik – a február végén bevezetett szankciók óta nem importálnak több aranyat közvetlenül Oroszországból. Más országokból, viszont mint az Egyesült Arab Emírségekből igen.
Sok jel pedig arra utal, hogy a büntetőintézkedésekkel sújtott oroszok innen csempészik ki a vagyonukat: márciusban a Szövetségi Vám- és Határvédelmi Hivatal 36 tonna, akkori árfolyamon 2,1 milliárd svájci frank (750-760 milliárd forint) értékű aranyimportot regisztrált az Egyesült Arab Emírségekből. Ez egy hónap alatt több, mint az elmúlt hat évben bármikor – derül ki a Swissinfo cikkéből.
Swissaid szerint ez felveti a kérdést, hogy az orosz arany Dubajon keresztül jut-e be Svájcba, és így kijátsszák-e a szankciókat. Kína és Dubaj legfontosabb exportcéljai a második legnagyobb aranytermelő Oroszországnak.
„Svájcnak és a finomítóknak kötelességük mindent megtenni annak érdekében, hogy Svájc ne váljon a Dubaiban átmenő orosz arany menekülési útvonalává” – mondja Marc Ummel, aki a Swissaid nyersanyagokért felelős vezetője.
Dubai az elmúlt évek során az arany egyik legfontosabb kereskedelmi csomópontjává vált. Tavaly júliusban a Swissaid vizsgálata feltárta, hogy az afrikai konfliktusövezetekből származó arany Dubaiban keresztül jutott be az aranyellátási láncba, annak ellenére, hogy az azok megtisztítására vonatkozó törvények és önkéntes kötelezettségvállalások léteztek már. A jelentés szerint az aranyat olyan emirátusi vállalatok dolgozzák fel, amelyek nem állnak közvetlen kapcsolatban a svájci finomítókkal, így lehetetlen nyomon követni a fém eredetét és biztosítani, hogy a kitermelés az emberi jogokat és a környezetet tiszteletben tartó körülmények között történjen.
A világ hét legnagyobb finomítójából négynek Svájc a székhelye. A Swissaid öt svájci finomítót keresett meg, hogy érdeklődjön az Egyesült Arab Emírségekből származó behozatalukról. Egyedül a Valcambi jelezte, hogy 2022 márciusában importált aranyat az Egyesült Arab Emírségekből. A többiek azt mondták, hogy nem. Néhány svájci finomító tagadta, hogy aranyat importálna Dubajból, mert nem tudja ellenőrizni annak eredetét.
Swissaid szerint az ukrajnai háború és az orosz aranytermelők elleni szankciók ellenőrzésének kihívásai rávilágítanak arra, hogy nagyobb átláthatóságra van szükség az ellátási láncban. Tavaly ősszel a svájci kormány arra kérte a finomítókat, hogy erősítsék meg az ellenőrzéseket az Egyesült Arab Emírségekből érkező összes arany valódi származási országának azonosítása érdekében. A nem kormányzati szervezet azonban szigorúbb törvényeket és jobb végrehajtást sürgetett az arany eredetére vonatkozóan.
Márciusban a svájci szövetségi közigazgatási bíróság a finomítók oldalára állt, amikor elutasította a Society for Threatened Peoples nevű civil szervezet kérelmét, amely a finomítókat az arany eredetének közzétételére kötelezte volna.