A közhidelemmel ellentétben az ukrajnai háború miatt Oroszországra kivetett nyugati szankciók egyre komolyabb gazdasági problémákat jelentenek Moszkva számára. Noha a földgázra egyáltalán nem vezettek még be EU-s büntetőintézkedéseket, a kőolajra pedig csak januártól lesz érvényes embargó, már augusztusban jelentősen visszaestek az orosz energiaexportból származó bevételek.

Alapvető tévhit, hogy Oroszország a földgáz- és olajexportnál pótolni tudta legfontosabb piacának, az Európai Uniónak kiesését: bár nőtt az energiahordozók kivitele Kínába és Indiába, de a teljes export jelentősen csökkent. A Gazprom földgázkitermelése idén január 1. és augusztus 15. között 13,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, az exportnál az elemzők 20 százalékos visszaesést valószínűsítenek, az Európai Unió ellátásának 40 százaléka helyett már csak 9 százalékot adnak az orosz szállítások.

Mindezért az elmúlt hónapokban jelentősen csökkentek a magasabb olaj- és gázárak okozta bevételek az orosz költségvetésben. Emiatt Vlagyimir Putyin elnök és kormánya már azt fontolgatja, hogy új adót vet ki az olaj- és gázexportra, amelytől mintegy 1400 milliárd rubel (20300 milliárd forint) bevételt várnak az orosz büdzsében – számolt be a Kommerszant című orosz lap az ügyet ismerő forrásokra hivatkozva.

Az orosz kormány a földgáz exportvámját akár 50 százalékra is fel akarja emelni, és új adót akar bevezetni a cseppfolyósított földgáz exportjára. A pénzügyminisztérium állítólag az olajexportra kivetett adók emelését is javasolta. Az esetleges adóemelésekről szóló híreket szakértők szerint Oroszország a szankcióknak köszönhető globális piacoktól való elszigeteltsége indokolja, amely már erősen kikezdte a gazdaságot.

Fájhatnak a szankciók

A Nemzetközi Energiaügynökség szerint az olaj- és gázexport Oroszország szövetségi költségvetésének mintegy 45 százalékát teszi ki. A szankciók hatása pedig mostanra elérte ezeket a bevételeket is, de a kőolajárak esése is nagyot ütött Moszkván. Noha a kőolajra vannak már amerikai szankciók, Európában pedig megkezdték a leválást, már a háború kitörése előtti szinteken vannak a Brent- és WTI-jegyzések.

A moszkvai pénzügyminisztérium az ukrajnai háború februári kitörése óta nem tesz közzé havi jelentéseket, de a Bloomberg által áttekintett dokumentumokból kiderült, hogy a nyugati szankciók miatt milliárdokat veszített, és augusztusra 137 milliárd rubellel (2,1 milliárd dollárral) csökkent a költségvetési többlet – írja az Insider.

„Az a tény, hogy nem tesznek közzé sok gazdasági adatot, azt jelzi, hogy tudják, hogy vannak költségvetési veszteségek, de szeretnék elrejteni ezek mértékét” – mondta az Insidernek múlt héten Don Hanna, a Berkeley Egyetem közgazdásza. „Mindez arra irányul, hogy elfedjék az ukrajnai invázió [és a szankciók] következményeit az orosz gazdaságra nézve” – tette hozzá.

Az olaj- és gázexportból származó bevétel azért is csökkent, mert a rubel felértékelődött az amerikai dollárral szemben – az orosz valuta 112 százalékot emelkedett a zöldhasúval szemben, mióta március 8-án elérte 2022-es mélypontját. Azonban a rubelárfolyam csak papíron létezik, valójában a beszűkített orosz valutakereskedelem, valamint a tőkekorlátozások mesterségesen erősítik csak az orosz valutát. Oroszországon kívül nem ér ennyit a deviza. De most már ez is inkább árt Vlagyimir Putyin országának: az erős rubel csökkenti Oroszország olaj- és gázexportból származó bevételeit, mivel mindkét árucikket dollárban vagy más, nem rubelben kifejezett valutában értékelik a nemzetközi piacokon. Amikor Oroszország az energiabevételeit rubelre váltja vissza, a magas árfolyam azt jelenti, hogy pénzt veszít.

Magyarország is veszíthet, kilőhetnek az árak

Magyarország napi 180 ezer hordó nyersolajat, illetve ebből készült olajterméket és évi 10 milliárd köbméter földgázt fogyaszt. A nyersolaj legalább kétharmada, a földgáz 75-80 százaléka Oroszországból származik.

Emiatt ha Oroszország valóban emeli az energiahordozók exportadóját, akkor Magyarország úgyis megszenvedi a lépést, hogy az Urals a Brenthez képest 20-30 százalékkal, vagyis 25-35 dollárral olcsóbb hordónként a Neste adatai szerint. Az olcsó orosz olajra tevődő adók a magyar üzemanyag- és gázárakat is felhajthatja. 

Utóbbi esetében komoly problémát jelenthet, hogy a rezsicsökkentés részleges kivezetése miatt a lakosság már csak az átlagfogyasztási fizet támogatott árat. Afelett már a lakossági piaci ár jelenti a díjszabást. Viszont így a teljes gázbehozatal költségei emelkedhetnek, ami előbb-utóbb a számlákban is megjelenhet. A tervezett 50 százalékos emelés akár 10-15 százalékos drágulást is jelenthet a Napi.hu számításai szerint.

Vlagyimir Putyin elnök egyébként az ukrajnai háború kedvezőtlen alakulásai miatt részleges sorozási kötelezettséget, mozgósítást jelentett be.