Az orosz parlament lefektette a vörös szőnyeget Vlagyimir Putyin elé, amelyen tovább haladhatott volna azon az úton, amelyen kőkeményen lép fel a volt szovjet tagköztársaságokkal szemben, amikor azok neki nem tetsző módon viszonyulnak Oroszországhoz, ám az államfő nem élt a lehetőséggel - indítja háttérelemzését a Bloomberg. A törvényhozás részéről nem lett volna akadálya, hogy új gazdasági szankciókat vezessenek be Grúzia ellen, amelyet oroszellenes tüntetéshullám rázott meg. Putyin azonban visszautasította a lehetőséget, mondván, "tiszteljük a grúzokat, elvtársak."

A szokatlanul puha reakció láttán egyes szakértők feltették a kérdést: csak nem kezdte el újragondolni Oroszország kemény szomszédságpolitikáját az elnök? Erre utalhatott az is, hogy Putyin az elmúlt hetekben az EU-val együtt tudomásul vette, hogy Moldovában Nyugat-barát vezetésű kormány alakult és megfontolta, hogy szabadon engedje azokat az ukrán tengerészeket, akiket tavaly ejtettek foglyul a Fekete-tengeren, amikor megközelítették a Kercsi-szorost.

Eljött az idő?

Itt az idő változásra - véli Salomé Zourabichvili grúz államfő. A háborúk, az ország egyes részeinek megszállása és a büntetőintézkedések csak megerősítették a grúzokat abban, hogy a Nyugat felé tájékozódva kell keresniük a jövőjüket. A politikus arra utalt, hogy Moszkva éles konfliktusba keveredett Moldovával, Grúziával és Ukrajnával, miután azokban erősödött az EU- és NATO-csatlakozás népszerűsége. A Kreml rutinszerűen vádolja azzal a nyugati országokat, hogy igyekeznek befolyásolni az Oroszország spájzában lévő országokat, és területük egy részének elszakításával, illetve gazdasági szankciókkal torolja meg viselkedésüket.

Ennek tudatában meglepte mind az orosz, mint a grúz vezetést, milyen heves tiltakozást váltott, ki a grúzok körében, hogy egy orosz kommunista képviselő, Szergej Gavrilov orosz nyelven köszöntötte a tbiliszi parlament tagjait, miközben a parlament elnökének székében foglalt helyet. Zourabichvili elismeri, hogy a tiltakozás spontán robbant ki, még ha utána rá is akart ülni a politika. Szerinte a társadalom, főként a fiatalok világos jelzést küldtek, hogy nem fogadják el a jelenlegi státus quót, azaz a Grúziához tartozó Észak-Oszétia és Abházia orosz megszállását.

Visszatérő befolyás

A tüntető fiatalokat a geopolitikai helyzet mellett az is dühíti, hogy a kormányt a háttérből Bidzina Ivanisvili milliárdos üzletember irányítja, aki enyhíteni akarja az orosz-grúz feszültséget. Miután 2013-ban Ivanisvili pártja hatalomra került, Moszkva feloldotta a grúz borral, ásványvízzel és más agrártermékekkel szembeni embargót, és megindult az orosz turisták áramlása. Tavaly 1,4 millióan érkeztek annak ellenére, hogy továbbra is érvényben van a közvetlen orosz-grúz légi járatok indítására vonatkozó tilalom.

Ezek a fejlemények jelzik a grúzok újraéledő függését a nagy szomszédtól. Ivanisvili a napokban azt mondta: bárki, aki azt javasolja, hogy Grúziát szigeteljék el az orosz piactól, bolond és saját országa ellensége. Nem világos, hogy kire gondolt.

Kemény-kemény helyett kemény-puha

Az orosz politika változóban van Moldovával, Grúziával és Ukrajnával szemben, mivel az eddigi stratégia nem igazán vált be - mondta Vlagyimir Frolov, volt orosz diplomata, jelenleg politikai elemző. A kemény-kemény vonalat, amelyben Moszkva elutasítja ezeknek az országoknak NATO-csatlakozását, illetve gazdasági önállósulását, egy kemény-puha hozzáállás válthatja fel, amelyben cserébe azért, hogy ezek az ország egyértelműen elhatárolódnak az a NATO-csatlakozástól, nagyobb szuverenitást kapnának gazdasági téren.

Ezt a váltást talán megalapozhatta a brüsszeli European Policy Studies kutatóintézet megállapítása is, miszerint Grúzia és - kisebb mértékben - Ukrajna nagyobb lépésekkel vezeti be az EU-s standardokat, mint a nyugat-balkáni országok annak ellenére, hogy az előbbiek nem deklarálták csatlakozási szándékukat, míg az utóbbiak igen. A orosz fenyegetés arra ösztönzi őket, hogy a lehető legjobban elhatárolódjanak a veszélyes szomszédtól.

Van jobb

Oroszországot mind a grúz, mind az ukrán társadalom ellenségnek tartja, pedig ennek nem szükségképpen kellene így lennie, ám ha már ez a helyzet, nagyon nehéz rajta változtatni - fejtegette Michael Emerson, a térség szakértője. Még Fehéroroszország is vehemens ellenérzéssel reagált arra, amikor Moszkva élesíteni akarta az orosz-belorusz államközösségről húsz éve kötött megállapodást, hogy Putyin annak fejeként folytathassa vezetői pályafutását jelenlegi államfői ciklusa 2024-es lejárta után.

És Grúziának az elmúlt években sikerült kitágítani gazdasági horizontját. Szabadkereskedelmi egyezményt kötött Kínával és az EU-val és vonzóvá tette belső gazdasági szabályozási környezetét a külföldi befektetőknek. Ma már vidáman kereskedik a volt szovjet tagköztársaságokkal, Kínával, az EU-val, Törökországgal, Iránnal és az Arab-öböl országaival, amivel egy összesen 2,3 milliárd lakosú piachoz fér hozzá. Ehhez képest a 140 milliós orosz piac akármilyen nagy is, eléggé halovány.