Vlagyiszlav Kljusin már több hete tervezte családja svájci sívakációját 2021 márciusában, de azt csak pár napig élvezhette. Az orosz kiberbiztonsági vállalkozó ellen megérkezése előtt két nappal, március 19-én az Egyesült Államok elfogatóparancsot adott ki ellene. Két nappal később egy Moszkvából érkező magánrepülőgép landolt a délnyugat-svájci Sion repülőterén. Kljusin, a felesége és öt gyermeke leszállt a gépről, egy helikopter állt készenlétben, hogy az exkluzív zermatti síparadicsomba vigye őket.

Röviddel a gép elhagyása után Kljusint a svájci rendőrség őrizetbe vette. Órákkal később a közeli Sion város börtönébe vitték. Felesége és gyermekei egy üzleti partnerével és a lányával együtt folytatták útjukat a síparadicsomba - közölte két, az ügyet ismerő személy. A társaság március 29-én tért vissza Moszkvába, miután majdnem 10 napot töltöttek egy luxus faházban - mondták ezek az emberek.

Kljusin őrizetbe vételének híre azonnali intézkedéseket váltott ki Moszkvában: Április 7-én Oroszország papírokat nyújtott be Svájchoz, amelyekben csalással vádolja Kljusint, és kérte kiadatását, hogy hazájában vádat emelhessen ellene. Ezt a stratégiát az elmúlt években az ország már többször megpróbálta alkalmazni, amikor állampolgárait külföldön vádolták meg. Magyarországon is eljátszották már ezt: súlyos diplomáciai konfliktust okozott Washington és Budapest között az Orbán-kormány döntése, hogy miután 2016 végén amerikai ügynökök magyar segítséggel csaltak tőrbe két orosz fegyverkereskedőt Budapest mellett, mégsem az Egyesült Államoknak, hanem Oroszországnak adta ki a két súlyos bűncselekményekkel gyanúsított férfit. 

Svájc viszont nem ült fel a trükknek Kljusin esetében: bár az Egyesült Államok csaknem két héttel Oroszország után, április 19-én nyújtotta be saját kiadatási kérelmét Kljusin ellen, december 18-án végül Washingtonnak adták ki a vállalkozót. Az orosz férfit - valamint négy másik embert - azzal vádolták meg, hogy feltörték két olyan amerikai ügynökség szervereit, amelyeket az amerikai tőzsdén jegyzett vállalatok használnak negyedéves jelentéseik benyújtására egy-két nappal azok közzététele előtt. A vád végül bennfentes kereskedelem lett, amellyel több tízmillió dollárt szerzett illegálisan.

Viszont a gyanú szerint nem ez lehetett az első alkalom, hogy Kljusin amerikai állami szervek szervereit törte fel: nem pusztán egy bennfentes kereskedelemmel megvádolt informatikai mágnás, hanem a Kreml egyik embere. Egy olyan informatikai céget, az M-13-at  vezette, amely az orosz kormány legbelsőbb köreinek teljesített megbízásokat. Mindössze 18 hónappal korábban Kljusin kitüntetést kapott Vlagyimir Putyin orosz elnöktől. Szakértők szerint pedig köze volt a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány hackertámadásaihoz, így a Demokrata Párt szerverének feltöéréséhez is - írja a Bloomberg.

Kljusin kiberbiztonsági munkája és Kreml-kapcsolatai miatt hasznos információforrás lehet az amerikai tisztviselők számára - állítja több, az orosz hírszerzés ügyeit ismerő személy. A hírügynokság forrásai úgy vélik, hogy ha az együttműködés mellett dönt, akkor az amerikaiak számára az eddigi legátfogóbb képet nyújthatná a 2016-os választás manipulációjáról.

A Kremlhez és a biztonsági szolgálatokhoz közel álló moszkvai emberek szerint az orosz hírszerzés arra a következtetésre jutott, hogy a 41 éves Kljusin hozzáférhet olyan dokumentumokhoz, amelyek a 2016-os amerikai választások idején a Demokrata Párt szervereinek feltörésére irányuló orosz tevékenységgel kapcsolatosak. Ezek a dokumentumok szerintük megállapítják, hogy a hackertámadást az orosz GRU katonai hírszerzés egy olyan csapata vezette, amelyet az amerikai kiberbiztonsági cégek "Fancy Bear" vagy APT28 néven emlegetnek. Egy ilyen informátor az Egyesült Államok számára először nyújthatna részletes adatokat, valamint szolgáltathatna bizonyítékot a választások befolyásolására irányuló állítólagos orosz erőfeszítésekről.

A Bloomberg nyomozása szerint Kljusin már régen rajta volt több nyugati titkosszolgálat radarján. Az Oroszországból való távozását megelőző két évben amerikai és brit kémügynökségek keresték meg, és Svájcban fokozott biztonsági intézkedések mellett lépett csak. Viszont több jel is arra utal, hogy számított a letartóztatásra és kész lehet együttműködni az amerikaiakkal: elmulasztotta az utolsó lehetőséget is, hogy fellebbezzen kiadatása ellen, ami sok moszkvai megfigyelőt zavarba ejtett. Az Egyesült Államokba való áthelyezése komoly hírszerzési csapást jelent a Kreml számára, ami tovább mélyülne, ha Kljusin úgy döntene, hogy vádalkut köt az amerikai ügyészekkel.

A portálnak nyilatkozó titkosszolgálati szakértők közül több úgy véli, szerintük Kljusin hozzáférhetett a GRU más magas szintű külföldi műveleteinek titkos feljegyzéseihez. Az orosz katonai hírszerzés ügynökeit az elmúlt években egy sor hackertámadással, valamint a disszidens Szergej Szkripal volt GRU-ezredes és lánya ellen 2018-ban az Egyesült Királyságban elkövetett mérgezéses merényletkísérlettel hozták összefüggésbe.

Azt egyelőre csak sejteni lehet, hogy az orosz kibermágnás milyen információkkal rendelkezhet, de az biztos, hogy informatikai cége, az M-13 az orosz elnökségnek, kormánynak és minisztériumoknak dolgozott. Beosztottjai között volt egy Ivan Jermakov nevű volt katonai hírszerző, akit a vádirat Kljusin mellett a bennfentes kereskedelemben való részvétellel vádol.

Jermakov ráadásul vádlottja még Robert Mueller amerikai különleges ügyész 2018-as vádiratának is. Eszerint őt és 11 másik oroszt vádolnak azzal, hogy feltörték a demokraták számítógépes rendszereit. Ez az ügy még nem zárult le, mivel a vádlottak az Egyesült Államokon kívül tartózkodnak, de az ügyészek tovább folytathatják és kiterjeszthetik az ügyet, ha új információk merülnek fel.

Kljusin svájci ügyvédje, Oliver Ciric azt mondta, hogy nem tud semmit arról, hogy ügyfele milyen dokumentumokkal rendelkezhet, ha egyáltalán van ilyen. Ciric egy interjúban elmondta, hogy ügyfelét azért keresték az amerikai hatóságok, mert úgy vélik, hogy bennfentes információkkal rendelkezik a 2016-os orosz választási hackertámadásokról, amelyeket átadhat, hogy elkerülje a bennfentes kereskedelem miatt járó börtönbüntetést. Ciric hozzátette, hogy Kljusin azt állítja, hogy ártatlan a bennfentes kereskedelemben és a "feltételezett választási beavatkozásban".