Az államfő felidézte, hogy a 2014 tavaszától 2022. február 24-ig tartó időszakban Ukrajnában több mint 14 ezren haltak meg a Donyec-medencei fegyveres konfliktusban, több, mint 1,5 millió ember vált belső menekültté az országban, az orosz hadsereg pedig több, mint 43 ezer négyzetkilométernyi ukrán terület fölött vette át az ellenőrzést - írja az MTI.

"A legtöbb európai állam számára ilyen léptékű háború már kolosszális lenne, de február 24-én Oroszország megmutatta, hogy ez neki még nem jelent hatalmas méretet. Megmutatta, hogy kegyetlensége sokkal nagyobb. Az orosz csapatok 3620 településre vonultak be Ukrajnában, ebből 1017 már felszabadult, további 2603 viszont még nem. Jelenleg területünk mintegy húsz százaléka, közel 125 ezer négyzetkilométer a megszállók ellenőrzése alatt áll. Ez lényegesen nagyobb, mint a Benelux-államok területe együttvéve" - mutatott rá Zelenszkij.

Kapcsolódó

Mintegy 300 ezer négyzetkilométert aknáztak alá, illetve tele van fel nem robbant lőszerekkel.

Csaknem 12 millió ukrán vált belső menekültté. Több, mint 5 millióan, elsősorban nők és gyerekek külföldre távoztak

- mondta Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy a harcok Harkivtól Mikolajevig terjedő hatalmas területen folynak.

Zelenszkij kitért a Donyec-medencei helyzetre, kijelentve, hogy az orosz hadsereg szinte az egész térséget teljesen lerombolta, és szerinte (Moszkva) készen áll folytatni az öldöklést. Példaként hozta fel Mariupolt, ahol a háború előtt mintegy félmillióan éltek. "Most ott felperzselt romok vannak. És még mindig nem tudjuk pontosan, hány embert öltek meg a megszállók. Minimum több tízezret, valamivel kevesebb, mint száz nap alatt" - emelte ki.

"Oroszország minden harcképes katonai alakulata részt vesz ebben az agresszióban" - mutatott rá Zelenszkij. Szavai szerint az orosz hadsereg ugyanakkor már több, mint 30 ezer katonát veszített. "Ez több, mint amennyit a Szovjetunió elveszített az afganisztáni háború tíz éve alatt. Több, mint amennyit Oroszország veszített két csecsenföldi háborúban" - jegyezte meg.

Az államfő elmondta, hogy Ukrajnának katonai támogatásra van szüksége nemcsak saját szabadsága, hanem egész Európa védelme érdekében is.

Ukrajna európai uniós csatlakozásával kapcsolatban Zelenszkij úgy vélekedett, hogy országa gyakorlatilag már tagja az uniónak, és reményét fejezte ki, hogy a júniusi EU-csúcson megkapja a tagjelölti státust. Kérte ehhez Luxemburg támogatását.

"Ukrajna de facto már az Európai Unió része. Már most is együttműködünk kétoldalú és uniós szinten egyaránt. Mi bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy megvédjük egymást?" - fogalmazott az ukrán elnök.

Kijev közben reagált Szergej Lavrov orosz külügyminiszter héten tett kijelentésére, amely szerint Oroszország kész átengedni az ukrán gabonát szállító hajókat, "ha Ukrajna megtisztítja a kikötőket az aknáktól".

Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő a Jevropejszka Pravda hírportál szerint közölte: Ukrajna partnereivel együtt tárgyal nemzetközi misszió létrehozásának lehetőségéről az ukrán tengeri export akadályainak feloldására, és első lépésként azt követeli Oroszországtól, hogy vonja vissza haderejét Ukrajna tengeri térségéből, és adjon garanciákat a meg nem támadásra. Nyikolenko visszautasította Lavrov szavait, kiemelve, hogy Oroszország ostrom alá vette az ukrán tengeri kikötőket, az orosz hadsereg pedig a tengeri terület egy részét elaknásította, és folyamatosan próbálja áttörni Odessza és más tengerparti városok védelmét a Fekete-tenger felől - írja az MTI.

Makszim Kozickij, a nyugat-ukrajnai Lviv megye katonai adminisztrációjának vezetője csütörtökön közölte, hogy szerda éjjel az orosz erők négy rakétát lőttek ki a tenger felől a régióra, aminek következtében öten sérültek meg a sztriji és a szambiri járásokban, továbbá vasúti átjárók és sínek rongálódtak meg.

A Donyeck megyei Szlovjanszkban az orosz ágyúzások megrongáltak egy nagyfeszültségű vezetéket, emiatt a város áram nélkül maradt - közölte Vadim Ljah szlovjanszki polgármester a Facebookon.