A St. Louis-i Washington University School of Medicine kutatói a Pfizer vakcinája kapcsán az antitestek egy csoportját elemezték, és megállapították, hogy a delta-variáns egy kivételével a vizsgált antitestek egyikét sem tudta kikerülni. Más, aggodalomra okot adó változatok, mint például a béta, hatékonyabban kerülik el az antitest-választ, a semlegesítő hatással szemben is rezisztensebbek - derül ki az Immunity magazinban publikált friss kutatásból.

"Az a tény, hogy a delta túlszárnyalta a többi változatot, nem jelenti azt, hogy más változatokhoz képest ellenállóbb lenne az antitestjeinkkel szemben" - mondta a kutatás egyik társszerzője Jacco Boon, az orvostudomány, a molekuláris mikrobiológia, valamint a patológia és immunológia docense. "Egy variáns terjedési képessége számos tényező összessége. Az antitestekkel szembeni ellenállás csak az egyik tényező. Egy másik az, hogy a variáns mennyire jól replikálódik. Egy jobban szaporodó variáns valószínűleg gyorsabban terjed, függetlenül attól, hogy képes-e kikerülni az immunválaszunkat. Tehát a delta terjed, igen, de nincs bizonyíték arra, hogy más változatokhoz képest jobban leküzdi a vakcina által kiváltott immunitást" - magyarázta az eredményeket a Washington University portálja szerint.

Kapcsolódó

A tudósok egy antitest hasznosságát azon a képességén mérik le, hogy képes-e megakadályozni, hogy a vírus megfertőzze és elpusztítsa a sejteket laboratóriumi körülmények között, vagyis nem élő emberen, hanem kis túlzással egy petricsésze sejttelepén kísérleteztek. A fertőzést megakadályozó úgynevezett semlegesítő antitesteket erősebbnek tartják, mint azokat az antitesteket, amelyek felismerik a vírust, de nem képesek blokkolni a fertőzést, bár mind a semlegesítő, mind a nem semlegesítő antitestek hozzájárulnak a szervezet védelméhez.

Bonyolult vizsgálat

A kutatók kifejlesztették a semlegesítő anti-SARS-CoV-2 monoklonális antitestek (monoclonal antibodies - mAb) panelét, amelyek a tüskefehérje receptorkötő doménjét különböző epitópokon kötötték meg, és blokkolták a vírus kötődését a gazdaszervezet receptorához, a humán angiotenzin konvertáló enzim-2-höz (hACE2). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kutatás vezetője, Ali Ellebedy és munkatársai három olyan emberből nyertek antitesttermelő sejteket, akik megkapták a Pfizer vakcináját, valamint a nyilvánosan hozzáférhető adatbázisokból olyanokéval is összehasonlították a kinyert antitesteket, akiknél ezeket azután szekvenálták, hogy átestek a fertőzésen.

A sejteket laboratóriumban növesztették, és 13 olyan antitestet nyertek belőlük, amelyek az eredeti törzs ellen irányulnak, amely tavaly kezdett el keringeni. A kutatók az antitesteket négy aggályos változat ellen tesztelték: az alfa-, a béta-, a gamma- és a delt- változat ellen. A 13-ból tizenkettő felismerte az alfa- és delta-változatot, nyolc mind a négy változatot, egy pedig nem ismerte fel a négy változat egyikét sem.

A kutatók megállapították, hogy a 13 antitestből öt semlegesítette az eredeti törzset. Amikor a semlegesítő antitesteket az új változatokkal szemben tesztelték, mind az öt antitest semlegesítette a delta-vírustörzset, három semlegesítette az alfa- és delta-variánst, és csak egy semlegesítette mind a négy változatot.

Bár számos hatásosan semlegesítő mAb megvédte a K18-hACE2 sejtfelszíni fehérjével tenyésztett egereket az ősi - eredeti vuhani - SARS-CoV-2 törzsek által okozott fertőzéssel szemben, mások in vivo (való életből vett) menekülő változatokat indukáltak, vagy elvesztették semlegesítő hatásukat az újonnan megjelenő törzsekkel szemben. Egy mAb, a SARS2-38, potenciálisan semlegesítette az összes vizsgált SARS-CoV-2 variánst, és megvédte az egereket a variánsok által okozott fertőzéssel szemben. Ez az, amely a Pfizer-oltottaknál is jelen van.

Az antitest-változatok és a receptorok körüli védettségük.
Az antitest-változatok és a receptorok körüli védettség kialakítása.

A delta is lepattan

"A védőoltással szemben a delta viszonylag nyámnyila vírus" - mondta Ellebedy. "Ha lenne egy olyan variánsunk, amely ellenállóbb, mint a béta, de olyan könnyen terjed, mint a delta, akkor nagyobb bajban lennénk" - tette hozzá.

Az antitest, amely mind a négy aggályos változatot - valamint három további, külön-külön tesztelt variánst - semlegesítette, a 2C08 nevet kapta. Állatkísérletekben a 2C08 hörcsögöket is megvédte az összes vizsgált változat - az eredeti változat, a delta és a béta - által okozott betegségtől.

Ellebedy szerint egyes embereknél előfordulhat, hogy a 2C08-hoz hasonlóan erős antitestek védik őket a SARS-CoV-2 és annak számos változata ellen. A nyilvánosan elérhető adatbázisok felhasználásával a kutatók felfedezték, hogy a koronavírusos betegségen már átesett vagy beoltott emberek mintegy 20 százaléka olyan antitesteket termel, amelyek a vírusnak ugyanazt a pontját ismerik fel, amely a 2C08 antitest célpontja. Ráadásul nagyon kevés vírusváltozat (0,008 százalék) hordoz olyan mutációkat, amelyek lehetővé teszik, hogy elkerüljék az ezt a pontot célzó antitesteket.

"Ez az antitest nem csak arra a személyre jellemző, akiből kinyertük" - mondta Ellebedy. "A szakirodalomban több, ezt a területet célzó antitestet is leírtak; legalább egyet pedig a Covid-19 elleni terepiás kezelés fejlesztés alapja. Hasonló antitesteket hoztak létre Olaszországban vagy Kínában megfertőződött emberek és New Yorkban beoltott emberek. Tehát nem korlátozódik bizonyos háttérrel rendelkező vagy etnikai hovatartozású emberekre; nem csak oltás vagy fertőzés hatására keletkezik. Nagyon sok ember termeli ezt az antitestet, ami nagyszerű, mert nagyon erős, és minden általunk vizsgált változatot semlegesít" - tette hozzá Ellebedy.

Az oltatlanok vannak igazán veszélyben

Koen Pouwels, az Oxfordi Egyetem Nuffield Népegészségügyi Tanszékének munkatársa és a jelentés vezető szerzője a Science Media Centre tájékoztatóján hangsúlyozta a védőoltás védőhatását a magas SARS-CoV-2 vírusterheléssel rendelkező emberek esetében. Elmondta, hogy a vakcinával szembeni védelem egy hónappal a második Pfizer-oltás után 90 százalékkal magasabb volt, mint a nem beoltott embereknél, majd két hónap elteltével 85 százalékra, három hónap elteltével pedig 78 százalékra csökkent. Az AstraZeneca vakcina esetében az ezzel egyenértékű védelem 67, 65 és 61 százalék volt - írja a British Medical Journal egy augusztus 19-én, az Egyesült Királyságban végzett felmérés adatai alapján.

Eszerint is jóval kisebb arányban fertőződnek meg a már beoltott személyek a koronavírussal. Az, hogy az oltottak körében mégis vannak fertőzöttek nem váratlan esemény, nem is mond ellent a Washington Egyetem kutatásának: az ugyanis laboratóriumi körülményekre szorítkozott, a való életben a variánsok is több alváltozata terjed, valamint egyénenként eltér a vírusra adott immunválasz. Viszont a brit adatok is azt mutatják, hogy a delta-variáns gyors terjedése inkább az oltatlanokra jelent veszélyt.

Korábban amerikai kutatók arra a veszélyre hívták fel a figyelmet, hogy ha a delta-változat intenzíven elterjed egy közösségben az oltást nem felvevők körében, az kedvez annak, hogy egy olyan mutálódás induljon be, amely evolúciós okokból, vagyis hogy a kórokozó szaporodni tudjon - ami a vírusoknál együtt jár a gazdatest megfertőzésével - azzal járhat majd, hogy egy oltásokra rezisztens változat alakuljon ki. A delta azért aggodalomra okod adó mutáció, mert az egy fertőzött személynél lényegesen nagyobb vírusürítést jelen, ami azt jelenti, hogy több kórokozót ad le valaki a környezetének, ami így gyorsítja a változat terjedését. Az amerikai szakértők ezen véleményéről ebben a cikkben írtunk.