A második világháborút követő Marshall-terv néven ismert amerikai program keretében az Egyesült Államok négy év alatt mintegy 200 milliárd dollárnak megfelelő összeget nyújtott Európának gazdasági és technikai segítségnyújtásra. Most pedig hasonlóra készül az Európai Unió, amely Ukrajna háború újjáépítésére készül.

Az biztos, hogy a kelet-európai országnak szüksége lesz a segélyekre: a Világbank legutóbbi becslése szerint az orosz invázió idén 45 százalékkal zsugorítja Ukrajna gazdaságát, de már több ezer dollárra teszik az infrastrukturális károkat is az országban. A központi bank becslése szerint az ukrán cégek egyharmada egyelőre teljesen leállította a termelést, míg az ENSZ becslése szerint közel 6 millió ember - a lakosság mintegy 13 százaléka - már elmenekült. A közgazdászok hálózatának, a Economic Policy Researchnek a kutatói úgy becsülik, hogy Ukrajna helyreállításának költségei már most 500-600 milliárd euróra (528-633 milliárd dollár) rúgnak, ami több mint háromszorosa a háború előtti éves gazdasági teljesítményének.

Kapcsolódó

„Mennyibe fog kerülni Ukrajna újjáépítése, újjáépítése? Számok repkedtek a teremben ... de egy dolog teljesen világos számomra: Nem milliókról, hanem több ezer milliárdokról van szó” - mondta Werner Hoyer, az Európai Beruházási Bank elnöke, aki a berlini fal leomlása után Helmut Kohl kancellár alatt volt német külügyminiszter.

Hoyer megjegyzései is arról árulkodnak, hogy az Európai Unió hogyan készül a háború egyre növekvő gazdasági hatásainak kezelésére, felhasználva a pán-nemzeti Európai Beruházási Bank befolyását, amely jellemzően az infrastruktúra-fejlesztéseket – például utak és hidak építését – finanszírozza.

„Az egész szabad világ számára kihívást jelent, hogy ez (a támogatás) biztosított legyen” – nyilatkoztaHoyer, az Európai Unió egyik legmagasabb rangú német tisztviselője a Reutersnek, aki szerint a politikai vezetőknek minél hamarabb dönteniük kell Ukrajna megsegítéséről. 

„De úgy gondolom, hogy olyan struktúrára van szükségünk, amely valóban a globális közönséget célozza meg, és nem csak az Európai Unió adófizetőit” – tette hozzá a szakértő.

A vita az ukrajnai háború és az egyre feszültebbé váló szembenállás hátterében zajlik Moszkva és Brüsszel között, amely támogatja az Oroszország elszigetelését célzó szigorú szankciókat. Vlagyimir Putyin orosz elnök a héten egy parádén azt mondta fegyveres erőinek, hogy a hazájukért harcolnak, de nem adott támpontokat arra vonatkozóan, hogy meddig tart majd az Ukrajna elleni háború, amelyet a Kreml különleges katonai műveletnek nevez.

Hoyer szerint a terv kritikus része lesz, hogy a nyugati nagy állami szponzorált bankok garanciákat nyújtanak, amelyek a háború befejezése után az ukrán kormány újraépítési kiadásait fedezik. Ez segítene Kijevnek abban, hogy újra hozzáférjen a globális hitelpiacokhoz, hasonlóan Irakhoz a második öbölháború után, amely megdöntötte Szaddám Huszein hatalmát, és felgyorsította az állam újjáépítést.

„Ha a befektetői közösséget arra akarjuk csábítani, hogy nekünk adják a pénzüket... akkor biztosítékokat kell adnunk nekik” – mondta Hoyer, akinek meggyőződése, hogy a tőkepiacok nyitottak lesznek erre, ha megfelelő hitelbiztosítékokat kapnak.

A magánkézben lévő globális befektetési alapok közül sokan, akik a Krím utáni 2015-ös adósságleírás óta kölcsönöztek az ukrán kormánynak és cégeknek, azt mondják, megértik, hogy most elkerülhetetlenül szükség lesz egy újabbra. Kijevnek szeptemberben közel 1 milliárd dolláros kötvénykifizetése esedékes, bár többször is kijelentette, hogy továbbra is teljesíteni kívánja azt.

Hoyer elmondta, hogy miután az EBB már nyújtott némi finanszírozást Ukrajnának, további 1,5 milliárd euró azonnali támogatás áll rendelkezésére, amennyiben az Európai Bizottság hozzájárul annak folyósításához. Elismerte, hogy a legnagyobb bizonytalanság mind Ukrajna, mind a befektetők számára az, hogy Oroszország támadását sikerül-e visszaverni, vagy pedig a 2014 óta a Krímhez hasonló befagyasztott konfliktusok sorozatába zárják.