"A bíróság helyt ad a fellebbezésnek" - mondta Timothy Holroyde bíró, ezzel eldöntve, hogy a 2010 óta az amerikai hatóságok elől menekülő Julian Assange-t ki kell adni az Egyesült Államoknak. 

A bíró elmondta, hogy elégedett az Egyesült Államok által Assange fogva tartásának feltételeiről adott biztosítékcsomaggal, többek között azzal az ígérettel, hogy nem tartják fogva a coloradói, úgynevezett "ADX" maximális biztonságú börtönben, és hogy elítélése esetén Ausztráliába szállítják, ahol letöltheti büntetését. Az ítélet egy lépéssel közelebb hozza Assange-ot a kiadatáshoz, de további akadályok még hátra vannak - írja a Reuters.

Holroyde bíró azt mondta, hogy az ügyet most vissza kell utalni a Westminsteri Magisztrátusi Bíróságra azzal az utasítással, hogy a bírák a brit kormányra bízzák a döntést a tényleges kiadatásról. 

Az amerikai hatóságok az 50 éves, ausztrál származású Assange-ot 18 vádpontban vádolják azzal, hogy a Wikileaks hatalmas mennyiségű bizalmas amerikai katonai iratot és diplomáciai táviratot tett közzé, amelyek szerintük amerikai életeket sodortak veszélybe.

Az Egyesült Államok fellebbezett egy londoni kerületi bíró január 4-i döntése ellen, amely szerint Assange-t nem szabad kiadni, mert valószínűleg öngyilkos lenne egy amerikai börtönben.

A WikiLeaks akkor vált ismertté, amikor 2010-ben nyilvánosságra hozott egy amerikai katonai videót, amelyen egy 2007-es, Apache helikopterek által Bagdadban végrehajtott támadás látható. Az akcióban egy tucat ember, köztük a Reuters hírügynökség két munkatársa vesztette életét. Ezután titkos, titkosított akták és diplomáciai táviratok ezreit hozta nyilvánosságra az oldal.

Az amerikai ügyészek és nyugati biztonsági tisztviselők Assange-ot az állam ellenségének tekintik, akinek tettei a kiszivárogtatott anyagban megnevezett ügynökök életét veszélyeztették. A támogatók azonban Assange-ot a hatalom ellenes hősnek állítják be, akit az Egyesült Államok áldozatul ejtett, mert leleplezte az Afganisztánban és Irakban elkövetett amerikai törvénytelenségeket.

Assange-t már 2010-ben őrizetbe vették, utána hosszú ideig a dél-londoni Wandsworth kerület hírhedt börtönében tartották fogva, ügyvédei szerint "dickensi körülmények között", majd házi őrizetbe került. Később engedélyezték számára, hogy szabadlábon védekezzen, és ennek fejében kellett volna 2012 nyarán megjelennie a londoni magisztrátusi bíróságon. Ehelyett azonban az ecuadori nagykövetségen politikai menedékjogot kért és kapott. Itt élt egészen 2019-ig, amikor az ecuadori diplomácia visszavonta a menedék státuszát. Ahogy kilépett a követség épületéről, a Scotland Yard emberei őrizetbe vették.