Soha nem látott nagyságú akadályokkal kell megküzdenie a Kínából tudósító külföldi újságíróknak, hatósági megtorlások fenyegetik őket, hivatalos trollhadsereg folytat ellenük lejárató kampányokat, miközben egyre kevesebben vannak - idézi a Külföldi Tudósítók Kínai Klubjának (FCCC) éves jelentését a South China Morning Post. A jelentés készítői arra jutottak, hogy Peking tudatosan bátorítja a külföldi újságírók elleni keresetek beadását és azok jogi megtorlással való fenyegetését. E vegzálásokra sokszor jóval azután kerül sor, hogy egy-egy forrás beleegyezik egy adott interjúba.

A kockázati környezet jelenleg eddig ismeretlen módon  változik - mondta a lap szerint David Rennie, a The Economist című hetilap pekingi irodavezetője. Különösen a hírügynökségek kapnak rendszeresen figyelmeztetéseket, hogy tudósításaik jogi eljárásokat és polgári kereseteket, nem egy esetben nemzetbiztonsági nyomozást vonhatnak maguk után - tette hozzá.

Kapcsolódó

Ez nagyon aggasztó változás a média ellenőrzésére tett korábbi kísérletekhez képest, amelyek rendszerint az újságírók feketelistára való tételében, az újságírói igazolványok érvénytelenítésében, esetleg a vízumügyek megnehezítésében merültek ki.

A jogi eljárásokkal való fenyegetettség azután kezdett el nőni, hogy a kínai hatóságok 2020-ban bebörtönözték az ausztrál műsorvezetőnőt, Cheng Lei-t, aki egy állami tévécsatornának dolgozott. Ugyanez lett a sorsa a kínai állampolgár Haze Fan-nak is, aki a Bloomberg News-nak dolgozott. A kínai hatóságok közlése szerint az említett újságírók azzal gyanúsíthatók, hogy veszélyeztették a kínai nemzetbiztonságot.

Kész tervek vannak a menekülésre

Az esetek után a Kínában dolgozó külföldi újságírók és szervezeteik menekülési terveket dolgoztak ki vészhelyzetek esetére a megnövekedett kockázatok miatt. Az FCC jelentése szerint az államilag támogatott, ellenük irányuló támadások - mint például az online lejárató kampányok - indokolttá teszik ezek fenntartását.

Az említett fejlemények azt az érzést keltik, hogy a külföldi médiát ellenségnek tekintik Kínában, s emiatt az országban zajló folyamatokról tudósítani egyre nehezebb. Az FCCC szerint ezt a véleményt támasztja alá egy felmérés, melyben 192 tagjukból 127-en vettek részt.

Ahogy egyre több külföldi újságíró hagyja el Kínát az erősödő megfélemlítés miatt, úgy válik egyre inkább az ország ügyeiről való beszámolók készítése távtudósítói gyakorlattá - írja a jelentés. 2020-ban például összesen 18, amerikai médiának dolgozó újságírót tiltottak ki Kínából, akik közül sokan továbbra is írnak az országról, csak éppen máshonnan. A kitiltottak között voltak a The New York Times, a The Washington Post és a The Wall Street Journal munkatársai is. A Handelsblatt című német lap szerint tavaly legalább hat újságíró hagyta el hasonló okokból az országot.

A német lap szerint a sajtószabadság csökkenése az országban éles ellentétben áll azzal a növekvő szereppel, amelyet Kína a globális gazdaságban betölt. A külföldi újságírók kínai jelenléte pedig egyre fontosabb lenne, mivel a kínai sajtómunkások tevékenységét egyre szigorúbb előírások és irányelvek kötik. A Riporterek Határok Nélkül (Reporters Sans Frontières) nevű szervezet legutóbbi felmérésében Kína a 180 vizsgált ország közül a lap szerint a 177. helyen állt a sajtószabadság szempontjából.