Ismét elérhetetlen távolságba került a schengeni csatlakozás Románia és Bulgária számára, miután a tagországok bel és igazságügyi minisztereinek (JAI) jövő hétre meghirdetett találkozóját 2013 tavaszára halasztották, így a két ország sorsáról is csak akkor születhet döntés - erősítette meg a már korábban napvilágot látott híreket Leonard Orban, Románia európai ügyekért felelős minisztere. Románia két éve küzd a schengeni tagságért, amire az európai unióhoz való csatlakozáskor ígértet kapott.

Az eredetileg 2011 elejére tervezett schengeni bővítést először a franciák vétózták meg, a határokon elburjánzott korrupcióra hivatkozva. Napokkal később a román hatóságok bizonyításképp több száz határőrt és vámost tartóztattak le, az akció során minden idők egyik legnagyobb cigarettacsempész hálózatát számolták fel. (Napi Gazdaság, 2011. február 9). Később Hollandia jelentette be, hogy mivel a két volt szocialista ország alig tett valamit a korrupció és a szervezett bűnözés visszaszorítása érdekében és határait továbbra sem képes megfelelően ellenőrizni, élni vétó jogával, lehetetlenné téve ezzel a 2011-re halasztott csatlakozást is. Válaszként a román hatóságok napokig egyetlen virágot szállító holland kamiont sem engednek áthaladni a határon, baktériumfertőzésre hivatkozva.

Tavaly szeptember végén a JAI - ismerve Hollandia álláspontját végül nem bocsátotta szavazásra Románia és Bulgária schengeni övezethez való kétlépcsős csatlakozásról szóló kompromisszumos tervet, időt adva ezzel Bukarestnek, hogy puhítsa a bővítést ellenzőket.

Hírek szerint a bizottsági ülés azért halasztották el ismét, mert ugyan az uniós tagállamok zöme - köztük Magyarország is - a bővítés mellett foglalt állást, legalább egy vétóra most is számítani lehetett, így a találkozónak nem volt értelme.

A román kormány továbbra is állítja, az ország minden feltételt teljesített, technikailag felkészült. Victor Ponta miniszterelnök egyenesen politikai összeesküvést sejtet a háttérben. Tény, hogy az elmúlt hónapok belpolitikai csatározásai nem javítottak az ország megítélésén, előbb Hollandia majd Németország is állásfoglalást kért Brüsszeltől a román igazságszolgáltatás működéséről, hogy az ügyben dönteni tudjon. A bizottság jelentése azonban az év végén készül el, így a schengeni halasztás már előre borítékolható volt.