Az új német kormány máris bejelentette, hogy fel kell gyorsítani az energiaátállási programok végrehajtását, és a napenergia mellett a zöld hidrogént is újfent a fókuszba kell helyezni - írta meg a napokban a német PV Magazine. A kormánykoalíció három pártja úgy látja, hogy Németországnak 2030-ra el kell érnie a 10 gigawatt (GW) méretű elektrolízis-kapacitást, ami éppen a duplája annak, amit Merkelék tavaly - merészen, az eredeti tervekben szereplő méretet megötszörözve, mint új nemzeti hidrogénstratégiát - bevállaltak.

A koalíciós szerződésbe a Szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a Liberális Demokraták (FDP) most már azt írták bele, hogy felgyorsítják a megújuló energiát termelő rendszerek tömeges elterjedését és korszerű gáztüzelésű erőműveket építenek annak érdekében, hogy az elkövetkező néhány évben versenyképes áron kielégíthető legyen a növekvő áram-, illetve energiaigény. Ami a gáztüzelésű erőműveket illeti: azoknak,a klímasemlegesnek kell lenniük, vagyis az új gázerőművek építésekor azokat "H2-ready”-vé kell tenni, hogy idővel az infrastruktúra hidrogén tüzelésre is át tudjon állni.

Kapcsolódó

A koalíciós szerződésbe az is belekerült, hogy 2022-ben frissíteni kell a hidrogénstratégiát. Az új kormány sokkal több szélenergiát szeretne a rendszerbe kapcsolni, de megnégyszereznék a jelenlegi, háztetőkre telepített napelemes termelőkapacitást is, hogy összességében 2030-ra Németországban a megújuló energiaforrások aránya az áram-mixben elérje a 80 százalékot.

Ez az arányszám korábban 65 százalék volt.

Az új német kormány a zöldhidrogénnel kapcsolatban máris fontosnak tartotta kijelenteni, hogy e stratégia végrehajtását jelentős részben a más országokkal való együttműködéstől is függővé teszi. Ahogyan arról korábban írtunk ennek a partnerségi láncnak a németek szerint Ukrajna az egyik sarokköve kellene legyen; a németek a kelet-európai országban komoly potenciállal felvértezhető zöld hidrogén exportőrként számítanak.

Noha az ukrajnai tervekhez legalábbis műfaját tekintve hasonlót korábban is közöltek újságok - például azt a megállapodást lehet említeni, melyben Németország és Szaúd-Arábia kötött stratégiai szerződést hidrogéntechnológia terjesztésre és zöldhidrogén termelésre - a német koalíciós elképzelések szerint azonban ezügyben a hangsúlyt a németek az európai projektekre kívánja helyezni.
Ebben kiemelt támogatásra számíthatnak majd a hálózatépítési, infrastrukturális projektek, de az EU-célkeresztbe tett, a teljes értéklánc mentén támogatott integrált projektek (IPCEI Hidrogén) ipari és mobilitási célú érvényesülései is. Németország 2030-ra a hidrogéntechnológiák vezető piacává akar válni - áll a koalíciós szerződésben.

Nem csak ígéret van

Ami a nagy terveken és ígéreteken túli “való világot” illeti: a jelek szerint a fogadkozások egyáltalán nem légből kapott, rózsaszín felhőcskék a jövő kék egén. Bizonyítás gyanánt íme néhány bejelentés az elmúlt napokból:

  1. november közepén a müncheni TÜV kiadta az első tanúsítványát: a Siemens Energy erőmű-koncepciója megkapta minősítést. Ezzel máris megvan a sorvezető ahhoz, hogy a gázerőművek hogyan alakíthatók át idővel vegyes, majd tisztán hidrogén tüzelésűvé.
  2. a múlt héten a Frames bejelentette, hogy a Hydrogenious LOHC Technologies és a Man Energy Solutions partnereként készen állnak az első ipari méretű LHOC üzem európai megépítésére. A kölni telephely az ígéretek szerint napi öt tonna hidrogén tárolására lesz képes. (A LOHC - vagyis a Liquid organic hydrogen carriers (Folyékony szerves hidrogén hordozók) alatt egy olyan technológiát kell érteni, melyben a hidrogént kémiailag kötik valamilyen kőolajszármazékhoz (például a benziltoluolhoz), és így, a “hordozóolaj” kedvezőbb tulajdonságait kihasználva a hidrogén a hagyományos logisztikai rendszerben is szállíthatóvá válik. A LOHC segítségével a hidrogént úgy lehet egyik helyről a másikra fuvarozni, mint a gázolajat.)
  3. a német Proton Motor Fuel Cell és az osztrák xelectrix Power bejelentette, hogy közösen olyan komplett rendszert fejlesztettek ki, amely technológiailag egyesíti az üzemanyagcella és az akkumulátortárolási megoldást. A HyShelter 240 olyan helyekre telepíthető, ahol nincs megfelelő áramhálózat, és ahol eddig jellemzően dízelgenerátorok látták el az áramtermelői feladatokat. Az új, önálló működésre tervezett rendszer lehetővé teszi a dízelgenerátorok cseréjét - a nevében szereplő szám pedig a rendszerteljesítményre utal; az üzemanyagcellás teljesítmény legfeljebb 129 kW lehet, de a hozzá illeszthető akkucsomagok akár 240 kWh-ig felskálázhatóvá teszik a létesítményt.