Az Energy Monitor szúrta ki, hogy alig néhány nappal azután, hogy Mark Rutte új kormánya bejelentette: ne csak a hovatovább 50 éve meglévő Borssele-i atomerőművel kapcsolatban dédelgetnek atomenergiás álmokat a mélyföldi országban, de 2035-re szeretnének két új nukleáris reaktort is üzembe állítani, nos, most bejelentett egy ennél jóval többe kerülő, és vadabb energetikai elképzelést is.
A kormány javaslata szerint a holland költségvetésben létrehoznak egy 35 milliárd eurós (mai áron számoltan: 12 600 milliárd forintos) klíma- és átmeneti alapot, melyből 15 milliárdot csak és kizárólag újgenerációs energiahordozók fejlesztésére (zöldhidrogén, e-üzemanyagok) fordítanak majd. A holland dekarbonizációs folyamat felújításának felelőse a 34 éves Rob Jetten lett, a miniszter pedig Hollandiát az európai zöldhidrogén verseny élén képzeli el.
Ahhoz képest, hogy az országban néhány éve még a szén és a gáz (illetve az energiapolitikában a szén-, és a gázlobbi) volt a legmeghatározóbb tényező, elég merész irányváltásnak tűnik mindez. Ám az új holland kormány ebbe is beleáll.
Az Energy Monitor számításai szerint a 2030-as terveket összefésülve ugyan Németország álmodik a legmerészebbet az elektrolizálós kapacitás építését illetően (10 GW), azonban Hollandia adja a legtöbb támogatást (1,43 Milliárd eurót) egy-egy gigawatt elektrolizáló kapacitás megépítéséhez.
Hollandia 2020-ban készítette el a nemzeti hidrogénstratégiáját. Ebben a zöld fellendülés lehetőségei között még nem is számoltak azzal, hogy 2021-ben az emelkedő (föld)gázárak még kedvezőbb feltételeket teremtenek a zöldhidrogén előállításához, mint a fosszilis alapú (kék-, és szürke)hidrogénéhez, de az sem, a hidrogénkészletek máris rekordszintet érnek majd el .
Az ország villamos energia ellátásának egyik kulcsaként tekint a zöldhidrogénre. 2020-ban az áramtermelésen egyébként már 41 százalékot biztosítottak az országban megújuló energiaforrásból, ezzel 4 százalékkal meghaladva az előzetes vállalásokat. És mindezekben a zöldhidrogén még nem vállalt szerepet.
A holland energiaátmenetet a nap-, és a szélenergia termelő erők növekvő mennyisége jelenti; előbbi csak 2020-ban 3036 MW-tal bővült, utóbbi pedig 2116 MW kapacitással. Az elkövetkező években azonban már a tengeri szélenergia kihasználására tevődik át a hangsúly, mivel tavaly novemberben az offshore szélerőműves tervszámokat a hágai kormány 11,5 GW-ról 22,2 GW-ra emelte.