Az Európai Központi Bank (ECB) szokatlan monetáris politikai intézkedéseket hozhat, ha úgy látja, hogy az pénzromlás üteme az eurózónában nagyon messze van inflációs céljától, a kissé két százalék alatti áremelkedéstől. Az európai jegybank kész a középtávú kockázatok mérséklésre - derült ki abból a cikkből, amely összefoglalta Mario Draghi ECB-elnök gondolatait egy csütörtöki litvániai tanácskozás előtt.

Draghi ezekkel a megjegyzéseivel világossá tette, hogy az ECB jelentős monetáris enyhítésbe kezdhet, ami állhat eszközalapú értékpapírok, illetve fedezett kötvények vásárlásából, illetve esetleg további intézkedésekből is. Az európai jegybank monetáris tanácsa szeptemberi eleji ülésén radikálisan, 0,05 százalékra csökkentette a bank alapkamatát és határozott a mennyiségi monetáris enyhítésről. Draghi már a hét elején európai parlamenti meghallgatásán is világossá tette, hogy készek előrelépni a választott úton.

Bevetik a végső eszközt

Az elemzők ugyanakkor úgy vélik, hogy az említett beavatkozások nem lesznek elegendőek a nulla közelében lévő infláció megemeléséhez és a lomha gazdasági növekedés felpörgetéséhez. A piaci szereplők arra számítanak, hogy az ECB már-már szentségtörésnek számító lépésre szánhatja el magát: elkezdheti vásárolni az eurózóna országainak államkötvényeit. Az ezzel szembeni német ellenállást gyengítheti, hogy a héten egy éve nem látott mélységbe süllyedt a német gazdasági bizalmi index.

A Saxo Bank elemzői már azt találgatják, mely európai bankok lehetnek az ECB beavatkozásának nyertesei és vesztesei. Az előbbiek közé tartozik a német Commerzbank, a francia Société Générale és a görög Piraeus Bank, amelyek bőven az iparági átlag felett teljesítenek. A bankok esetében a befektetők jellemzően azokat keresik, amelyeknél alacsonyabb a jogi kockázat. Ilyen például a Commerzbank és a BNP Paribas. Emellett azokat, amelyeknek a legjobbak a növekedési kilátásaik, ilyen a Piraeus Bank - mondta egy interjúban Peter Garnry, a Saxo Bank vezető részvénypiaci stratégája.

Nyertesek és vesztesek

A legnagyobb nyertes a francia PNP Paribas és a Deutsche Bank lehet. Az előbbinél magas, 21,6-szoros az eszközök saját tőkéhez viszonyított aránya, így jól járhat az eszközök csökkentésével és új hitelek kihelyezésével. A bank nagy euróövezeti franchise-hálózatként hatékonyan ki tudni használni a fellendülést. A Deutsche Bank eszközeinek saját tőkéhez viszonyított aránya még magasabb, 24,4-szeres. Német piaci kitettsége képessé teszi arra, hogy az ECB eszközvásárlási programja nyomán felszabaduló tőke segítségével jelentős hiteligényt elégítsen ki.

A Saxo Bank értékelése szerint a monetáris enyhítés nyomán még inkább lemaradók közé kerül az olasz BMPS, a spanyol Banco de Sabadell és az osztrák Erste-csoport. Emögött az Ersténél például a lefelé módosított profitvárakozás, illetve a kelet-európai és az orosz piaci kitettség áll, míg BMPS-nél és a Banco de Sabadellnél a hitelminőség korábban bejelentett romlása.

Az európai jegybank október másodikán tartja következő kamatdöntő ülését, amelyen - ahogy azt egy hónappal korábban beharangozták - előállhat új laza monetáris politikájának részleteivel.