Ezzel a kínai cég megerősítette, hogy legalább 30 százalékra akarja növelni már meglévő 13,5 százalékos részvénypakettjét, a részesedés végső nagysága attól függ, hogy hány részvényes fogadja el a vételi ajánlatot. A legnagyobb részvényes a Voith, a német gépipari konszern több mint 25 százalékos részesedéssel, blokkoló kisebbséggel rendelkezik a Kukában.
A Midea mintegy 4,6 milliárd eurót, részvényenként 115 eurót kínál a Kukáért, ez 36 százalékos prémium a május 17-iki 84,41 eurós tőzsdei záróárhoz képest.
Nem kell a teljes ellenőrzés
A Midea korábban azt közölte, hogy nem célja megszerezni a teljes ellenőrzést a Kuka fölött. A robotgyártó továbbra is független tőzsdei cég lenne, telephelyei megmaradnának, az igazgatótanácsban pedig csak akkora képviseletre törekszik a Midea, amely "megfelelően tükrözi üzletrésze nagyságát". Azokra az értesülésekre, hogy a német kormány nyomására a Midea megelégedne maximum 49 százalékos pakettel, a kínai cég szóvivője azt mondta, hogy egy ilyen felső határ megjelölése pusztán jogi szempontból tekintve nem lehetséges.
A Kuka igazgatósága és a Voith közölte, hogy "behatóan és gondosan" megvizsgálja a kínai ajánlatot. A Kuka nem kommentálta azokat a jelentéseket, hogy a svájci ABB ellenajánlatot tenne, ha erre biztatást kapna Németországból.
Kezd nyugtalanítóvá válni
Kínai vállalatok számos csúcstechnológiát képviselő német céget vásároltak fel a utóbbi években, ami már kezd nyugtalanságot kelteni Németországban. Noha a Siemens vezérigazgatója szerint a kínai vállalatok németországi terjeszkedése, így a Kuka megvásárlása is a globalizáció "természetes és helyénvaló következménye", ezt a német kormányon belül sem egészen látják így.
A német gazdasági miniszter a közelmúltban a WirtschaftsWoche gazdasági lapnak írt cikkében sürgette, hogy az Európai Unió védje meg kulcsfontosságú iparágait az unión kívüli befektetőkkel szemben. Sigmar Gabriel szerint az uniónak nemcsak a biztonsági és védelmi szektorokat kell óvnia, hanem az európai gazdaság jövője szempontjából stratégiai fontosságú ágazatokat is.
"Komolyan fel kell tenni magunknak a kérdést, hogy akarunk-e harmadik országokból olyan befektetőket, amelyek állami források révén nyomulnak be piacgazdaságunkba (...) nem vagyok hajlandó munkahelyeket és vállalatokat feláldozni a nyílt európai piac oltárán" - szögezte le a szociáldemokrata miniszter, aki az alkancellári posztot is betölti.