A nemzetközi hitelminősítő a régió hét országának - Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Románia, Bulgária és Horvátország - 43 külföldi tulajdonú bankját vonta be a vizsgálatba. A bankok összesített mérlegfőösszege 2011 végén 454 milliárd euró volt, a hét ország teljes banki vagyonállományának 58 százaléka. A Fitch Ratings szerint a felmérés kimutatta, hogy elsősorban a vonzó kihelyezési lehetőségek korlátozott volta, és nem a finanszírozási szűkösségek okozzák a hitelkiáramlás lanyhaságát e közép- és kelet-európai piacokon.

A Fitch szerint a felmérés előzetes eredményei azt jelzik, hogy 2008 vége és 2012 első fele között a vizsgált térségi bankok csoportszintű finanszírozása 20 százalékkal, 78 milliárd euróról 62 milliárd euróra csökkent. Jóllehet a visszafizetett anyabanki finanszírozások aránya jelentős, a csökkenés abszolút értelemben az érintett bankok teljes kötelezettségállományának mindössze a 4 százalékát teszi ki.

Magyarországon és Bulgáriában volt a legnagyobb csökkenés

A Fitch szerint a legnagyobb mértékben Magyarországon és Bulgáriában csökkent a helyi bankok tulajdonosi finanszírozása. Magyarországon a vizsgált időszakban 38 százalékkal esett vissza a külső finanszírozás; ez az érintett bankok teljes forrásállományának 12 százalékát tette ki. Bulgáriában 47 százalékkal csökkent a tulajdonosi finanszírozási érték, ami a bolgár bankok kötelezettségállományának 13 százalékával volt egyenlő. Bulgária esetében a folyamat elsősorban a betétállomány erőteljes, 30 százalékos növekedését tükrözte.

Magyarországon a Fitch Ratings londoni elemzőinek vélemények szerint a csoportszintű bankfinanszírozás csökkenése egyaránt jelzi a tulajdonos bankok aggályait a magyar bankrendszer kilátásaival kapcsolatban, valamint azt, hogy a devizaalapú ingatlanhitelek előtörlesztése révén kisebbek a helyi érdekeltségek külső finanszírozási igényei.

A Fitch Ratings elemzőinek véleménye szerint mindent egybevetve a külföldi tulajdonosok jelenléte kedvező volt és az is maradt a közép- és kelet-európai gazdaságok pénzügyi és makrogazdasági stabilitása szempontjából. A legtöbb olyan külföldi bank, amely komoly súllyal van jelen a térségben, továbbra is elkötelezett e régió mellett, és szükség esetén feltőkésítették helyi érdekeltségeiket.

A hazai betétekért folytatott éleződő verseny azonban növelte a közép- és kelet-európai bankok kamatmarzsára nehezedő nyomást, a hitelintézetek és a potenciális hitelfelvevők kockázatkerülése pedig egyaránt korlátozza a hitelkiáramlás bővülését - áll a Fitch Ratings kedden Londonban ismertetett térségi bankszektor-elemzésében.

Vannak, akik sötétebben látják a helyzetet

Hasonló tartalmú, ugyanakkor borúlátóbb következtetéseket levonó elemzést állítottak össze a napokban a térségi bankrendszerek finanszírozási folyamatairól az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági kutatóműhely és tanácsadócég, a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai. A szakemberek szerint a legutóbbi adatok arra vallanak, hogy a nyugat-európai tulajdonos bankok fokozatosan ugyan, de folytatják közép- és kelet-európai érdekeltségeik finanszírozásának szűkítését, és a folyamat a magyar bankrendszert "aránytalan mértékben" sújtja.

A Capital Economics szakértői befektetőknek összeállított helyzetértékelésükben közölték: becslésük szerint a júliussal zárult tizenkét hónapban a lengyel bankrendszer külső tulajdonosi finanszírozása 7 milliárd euróval, a magyar bankrendszeré 8 milliárd euróval szűkült. A cseh és a román bankrendszer esetében jóval szerényebb, egyaránt 0,5 milliárd euró volt a nyugati anyabankok által végrehajtott finanszírozás-szűkítés a vizsgált egy évben.

A Capital Economics londoni elemzői szerint jóllehet a magyar bankszektorban végbement negatív tulajdonosi mérlegalkalmazkodás - vagyis hitelforrás-csökkentő finanszírozás-szűkítés - nominális készpénzértékben számolva nem sokkal volt nagyobb, mint Lengyelországban, a magyar bankok teljes kötelezettségállományához mérve azonban sokkal magasabb a megvont külső finanszírozás aránya.

A ház grafikus kimutatása szerint az így számolt negatív tulajdonosi mérlegalkalmazkodási arány Magyarország esetében csaknem 7 százalék, Lengyelországban ugyanakkor 2 százalék volt, Románia és Csehország bankrendszereiben pedig nem érte el az 1 százalékot a cég által vizsgált tizenkét hónapos időszakban.

Mindemellett úgy tűnik, hogy a magyar bankok a térség más bankrendszereinél nehezebben tudják hazai forrásból pótolni a megvont külső finanszírozást - állt a Capital Economics londoni elemzőinek helyzetértékelésében.

A ház szerint az összképet tekintve "jó hír", hogy a tulajdonos bankok által folytatott negatív mérlegalkalmazkodás mindeddig fokozatos volt, a nagy kockázat azonban továbbra is az, hogy ha az euróövezeti adósságválság eszkalálódik, a folyamat kaotikusabbá válhat. E forgatókönyv esetén még mindig előfordulhat, hogy Közép- és Kelet-Európa bankrendszerei "a vihar középpontjában találják magukat" - fogalmaztak a Capital Economics londoni elemzői.