Az elbocsátások elsősorban a back office és a üzleti támogatói ágat érintik, teljes munkaerejének 19 százalékát bocsátja el a Rabobank az eddig tervezett 3000 fő mellett. Célja, hogy a mérlegét 2020-ra 150 milliárd euróval csökkentse, amely a teljes eszközállományának a 22 százalékát jelenti.
A Rabobank mellett más pénzintézetek is hasonló stratégia mellett döntöttek, az európai bankoknak gondot okoz az, hogy a felügyelet szigorú szabályozásainak megfeleljenek, a magas költségek és az erősödő verseny mellett.
A holland pénzintézetet az európai hitelintézetek egyik legbiztonságosabbjaként tartják nyilván, ez volt az egyetlen nagy holland bank, amely szinte karcolás nélkül vészelte át a 2008-as válságot. Ám 2013-ban csorba esett hírnevén, amikor 1 milliárd dollárnyi bírságot kellett kifizetnie egy globális kamatmanipulációs botrányban való részvétel miatt.
A felügyelet elsősorban a Rabobank működési szövetkezeti működési struktúrája kapcsán fejezte ki aggályait, amely nem elég centralizált, ezért sebezhetőséget jelenthet a szigorodó szabályozási környezetben. A pénzintézet ezért belső reformokat is végrehajt, a 106 helyi bankját egy tető alá fogja fogni, egy banki engedéllyel.
A bank ügyvezetője, Wiebe Draijer szerint a Rabobank továbbra is "sziklaszilárd" pénzintézet szeretne lenni, ezért a tőkéjét is megerősíti a következő években, a CET1 rátát 14 százalékról 17 százalékra emeli 2020-ra. A Rabobank célja a 8 százalékos tőkearányos megtérülés, amely szolidabb cél, mint amit a többi holland pénzintézet megfogalmazott.