Az idei számok még nem ismertek, így csak feltételezhető, hogy folytatódik a trend és továbbra is emelkedésben van a világ hadiipara. A tavalyi 4,6 százalékos növekedés azt jelenti, hogy egy év alatt 420 milliárd dollárt adtak ki fegyverekre - és ebben a számban nem szerepel  még Kína, amely köztudottan jelentős pénzt fordít a védelmi szektorra.

A Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) új listája szerint 2002 óta első alkalommal fordul elő az, hogy az első öt cég közé csakis amerikai cégek "fértek be". Ezek együttes termelési értéke 148 milliárd dollárt tett ki 2018-ban - ez a teljes forgalom 35 százalékát adja. Az Egyesült Államok védelmi ipara együttesen a szektor 59 százalékára rúg: ez 246 milliárd dollár. A SIPRI szakértői szerint a növekvő piaci részesedésben része volt annak is, hogy a Northrop Grumman és a General Dynamics is jelentős, többmilliárd dolláros cégfelvásárlásokat ejtett meg 2017-2018-ban.

Kapcsolódó

Tíz orosz cég is a ranglistán volt

A másik - korábbi - nagyhatalom, Oroszország tíz cége szerepel a tavalyi ranglistán. Ezek azonban a 2017-esnél 0,4 százalékkal kisebb forgalmat értek el. Tovább csökkent az orosz cégek részaránya a Top 100-ban is: míg 2017-ben a teljes forgalom 9,7 százalékát, addig tavaly már csak 8,6 százalékát állították elő Oroszországban. A legnagyobb cég, az Almaz-Antey viszont jól teljesített, kibocsátása 18 százalékkal 9,6 milliárd dollárra nőtt. Ezzel éppen befértek a legnagyobb 10 gyártó közé. A stockholmi kutató intézet szakértői szerint az előretörés oka az S-400-as rakétavédelmi rendszer exportja mellett a hazai szállítások megugrása volt.

A top 10

1. Lockheed Martin
2. Boeing
3. Northrop Grumman
4. Raytheon
5. General Dynamics
6. BEA Systems ( Egyesült Királyság)
7. Airbus Group (páneurópai)
8. Leonardo (Olaszország)
9. Almaz-Antey (Oroszország)
10. Thales (Franciaország)

Az európai cégek részaránya is csökkent 2018-ban. A kontinens 27 vállalkozása közül a brit BAE Systems és az Airbus konzorcium továbbra is az élbolyban található, az előbbi az Egyesült Államokon kívül a legjelentősebb cégnek számít. A britek és a franciák hat-hat, a németek pedig 4 céggel képviseltetik magukat a listán. Érdekes, hogy míg a britek összesített 102 milliárd dolláros kiszállítása csökkenést mutat, addig a franciák 23,3 milliárdos gyártási volumene 30 százalékos növekedést mutat.

Az SIPRI tanulmányában megjelent 100-as listából 80 cég képviseli Amerikát, Európát és Oroszországot és mindössze 20 található e három területen kívül. A legtöbben japánok, de 3-3 izraeli, indiai és dél-koreai cég is felkerült a listára. Meglepő, hogy csak két török, egy-egy kanadai, ausztrál és szingapúri szállító tudta beverekedni magát a legnagyobbak közé. Az izraeliek együttesen 8 milliárdos, az indiaiak 5,9 milliárdos, a dél-koreaiak 5,2 milliárdos, a törökök pedig 2,8 milliárd dolláros forgalmat értek el 2018-ban.

A magyar hadipar is felgyorsult

Az idei évben felgyorsult magyar hadiipari beszerzések bizonyára a 2019-es évet összesítő kiadványban kapnak majd helyet. Összesen mintegy 3500 milliárd forintos üzletről van szó. Két Airbus A 319-es típusu után két francia gyártmányú Dassault Falcon 7X típusú futárgépet is vásárolt a honvédség.

A kiöregedő, még szovjet AN-26-osok leváltására szállítógépeket vesznek majd és szükség lesz közepes teherszállító repülőgépekre is. Az már korábban eldőlt, hogy 20 darab H-145M könnyű helikoptert és 16 darab H-225M közepes, többcélú helikoptert szállít majd az Airbus és ez a cég szállítja majd majd az új, NATO-szabványoknak megfelelő légvédelmi rakéta vezetési rendszert is. A szerződés szerint nem csak katonai helikoptereket vásárolunk, de a páneurópai cég gyártóbázist is épít hazánkban.

A német hadiipartól - amelynek két legnagyobb cége a Rheinmetall és a Thyssen Group - harckocsikat, a törököktől pedig vásárolunk a tervek és már megkötött szerződések szerint. Korábban olyan hírek jelentek meg, hogy ezév végéig érkezhetnek meg az RPG-7-es páncéltörő gránátvetők leváltására a svéd gyártmányú Carl Gustav 4-es páncéltörő fegyverek. Ezt ugyanaz a SAAB cég gyártja, mint a Magyar Légierő által használt Gripeneket.

A németek sem maradhatnak ki: a már megkötött szerződések értelmében 44 darab Leopard 2A7+ típusú harckocsi érkezik majd, ezek váltják majd le az orosz T-72-es harckocsikat. Ezek 2023-tól érkezhetnek, de a magyar haderő addig is 12 használt Leopard A4-et lízingel. Egy tank állítólag 2,5 milliárdba kerül, vagyis csak ezeknek az eszközöknek a beszerzése 110 milliárd forint lehet.

Szintén német import lesz 24 darab PzH 2000 önjáró löveg, amelyek szintén a német Krauss-Maffei Wegmann gyárt. Német cég esélyes a BTR-80 és BTR-80A páncélozott szállítóharcjárművek lecserélésére is, de itt már megjelent a török hadiipar is a Nurol cég, Ejder Yalcin és NMS típusai is szóba jöhetnek. A magyar haditechnikai ipar is meglódult az elmúlt évben: Kiskunfélegyházi kézifegyvergyárat avattak, Gyulán pedig az Airbus helikopter-forgóalkatrész-üzeme indulhat. Az állam októberben megvásárolta a brit-osztrák Hirtenberger Defence Systems nevű hadiipari céget. A társaság 160 éve foglalkozik tüzérségi eszközök, valamint lőszerek fejlesztésével, gyártásával.