Brüsszel azt követeli a brit–svéd gyógyszergyártó vállalattól, hogy hozza be lemaradását, és szállítson le 90 millió vakcinát a 27 tagállam számára - írta a hvg.hu.

A szerződésben kikötött mennyiségből ugyanis az idei első negyedévben 120 millió védőoltás helyett csak 30 millió érkezett meg. Brüsszel most azt szeretné elérni, hogy a bíróság vegye rá az AstraZenecát: június végéig teljesítse kötelezettségeit vagy pedig fizessen jelentős összegű kártérítést. Azért kell ehhez bírósági határozat, mert a gyártó a második negyedév végére korábban ígért 180 millió vakcina helyett csak 70 milliót akar leszállítani.

Kapcsolódó

Egy uniós tisztviselő nemrégiben az AFP-nek azt mondta, hogy az AstraZeneca jelenleg mindössze havi 10 millió adagot szállít, ami jóval a tervezett ütem alatt van.

A belga jog szerint kötötték meg szerződést, ezért Belgiumban indul a pereskedés. A jogvita valószínűleg sokáig elhúzódik majd - véli a francia közszolgálati RFI portál.

Mi áll a szerződésben?

Az EU és a gyártó közti szerződésben foglaltak szerint az AstraZeneca azt  vállalta, hogy "minden ésszerű intézkedést" (best reasonable effort) megtesz annak érdekében, hogy az általa előállított koronavírus-vakcinák a szerződésben meghatározott határidőben leszállítsa. Ez a fajta intézkedés a tipikus szállítási vagy vállalkozási szerződésektől idegen fogalom, jelen esetben leginkább olyan kötelezettségként értelmezendő, amely alapján a félnek minden tőle telhetőt meg kell tennie a szerződésben foglaltak teljesítése érdekében.

Emiatt az AstraZeneca úgy véli, hogy a szerződés pusztán a tőle elvárható legnagyobb erőfeszítések megtételét követeli, nem pedig az engedélyeztetési eljárást követő azonnali teljesítést. Ezzel szemben Brüsszel álláspontja az, hogy késedelmes teljesítés miatt az AstraZeneca szerződésszegésben van - foglalta össze korábban a helyzetet Novák Zoltán, a Taylor Wessing partnere.

A szerződés értelmező rendelkezései alapján a gyártótól elvárható teljesítménynél a más, hasonló infrastruktúrával rendelkező cégek teljesítményét kell irányadónak tekinteni. Csakhogy az AstraZeneca egy új technológiával kifejlesztett egészségügyi terméket vezetett be, ez pedig fokozott körültekintést igényel. A cég a vitában érvelhetne azzal, hogy „minden ésszerű intézkedés” során figyelembe kell vennie más szerződéses kötelezettségeit is, például, hogy a szerződés alapján teljesítéskor a terméknek alkalmasnak kell lennie egy világméretű járvány biztonságos megfékezésére, és a gyártási folyamat során mindig a tőle elvárható szakértelemmel és gondossággal kell eljárnia, különös tekintettel a váratlan mellékhatások megjelenésére. Az EU ugyanakkor már több ízben hangot adott azon meggyőződésének, hogy az AstraZeneca eleve egymást kizáró vállalásokat tett a különböző vakcinaszállítmányokra vonatkozó egyes szerződéseiben - tette hozzá a jogász.

Így látja a helyzetet a két fél

A vállalat védekezése - amelyet az AstraZeneca francia-ausztrál főnöke, Pascal Soriot korábban fogalmazott meg - valóban arra épül, hogy a szerződés csak azt írja elő, hogy a vállalatnak "minden tőle telhetőt meg kell tennie", és hogy a gyártást elkerülhetetlen késedelmek hátráltatták.

Az EU részéről Rafael Jeffareli ügyvéd azonban azzal érvelt, hogy a cég előnyben részesítette a Nagy-Britanniába és azon túlra történő szállítást, miközben nem tett meg minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy a hollandiai Leidenben található Halix alvállalkozó által működtetett hollandiai uniós telephelyén fokozza a termelést - derül ki az RFI összefoglalójából.

Az AstraZeneca egyik ügyvédje szerint az EU-t már februárban figyelmeztették a késedelmekre, és meglepetését fejezte ki, hogy a unió legalább két hónapot várt az ügy bíróság elé vitelével.

Brüsszel azt is felrója a gyógyszercégnek, előnyben részesítette Nagy-Britanniát, amely így gyorsabban haladhatott előre az oltási kampányban.

Az unió május 9-én bejelentette, hogy a jövőben a Biontech-Pfizer és a Moderna vakcináira akarja alapozni az európai oltási kampányt, mert ez a két gyógyszergyártó cég időben és rendben teljesítette a szerződéses feltételeket. Korábban a bizottság előnyben részesítette a brit–svéd céget az amerikaiakkal szemben, és jelentős részben rá akarta alapozni a kontinens oltási kampányát.