A Reuters arról adott hírt, hogy a Roszatom finn beruházásban részt vevő cége, a RAOS Voima nem áll le. A hírügynökséghez eljuttatott levelükben azt írták, hogy folytatják az építési előkészületeket. "A Roszatom és a RAOS Voima továbbra is teljesíti a Hanhikivi 1 projekttel kapcsolatos aláírt megállapodások és szerződések szerinti kötelezettségeit" - közölték.

A Balti-tenger partján fekvő Pyhajoki település közelében évek óta zajló, de egyre csak határidőcsúszásban lévő előkészítési munkálatoknak így tehát valójában nincs még vég. Az oroszok például a kábelezési munkákat és különböző földmunkákat is végeznek - ugyanakkor ezek a kisegítő, kiszolgáló létesítmények és egyéb infrastruktúrák, miközben maga az erőmű építése nem kezdődhet meg, mert ahhoz az engedélyt a finn-orosz konzorcium (Fennovoima) több mint öt éve képtelen megszerezni a finn nukleáris hatóságtól (STUK).

A finn atomprojekt, amelyet eredetileg a Paks II. magyar nukleáris beruházás sorvezetőjeként hivatkoztak, egy olyan 1200 MW-os atomeraktorból állt volna, mint amilyenből kettőt Paksra szán a Roszatom.

A Reuternek az orosz beruházók valós cél nélküli munkavégézését a finn kormány részéről nem kommentálták. Az viszont elgondolkodtató, hogy nem sokkal azután, hogy Mika Lintila gazdasági miniszter pontot tett a finn-orosz projekt végére azzal, hogy hivatalosan kiposztolta: Finnország nem adja ki az engedélyt a Roszatom által építendő atomerőműre (vagyis: a kormány, ha netán a STUK az asztalára tenné az engedélyezési eljárás lezárását igazoló dokumentumokat, akkor se adna engedélyt az építkezés megkezdésére), ugyan adott magáról “életjelt” a beruházó konzorcium finn többségű vezetése, de március eleje óta nagy a csend.

A Fennovoima legutóbb a közszolgálati csatornán próbálta elmagyarázni, hogy a Hanhikivi atomprojektet gyakorlatilag lehetetlen nem orosz erőműre átállítani, átváltani. Arról ugyanakkor e helyen sem nyilatkozott Matti Suurnakki vezérigazgató, hogy a kormányzati döntés valóban a Fennovoima-projekt összeomlását jelenti-e. - Sajnos ebben a gyorsan változó helyzetben nem tudok részletesebben válaszolni - közölte akkor a cégvezető.

Az oroszok ukrajnai bevonulása előtt a Fennovoima arra számított, hogy 2022-ben végre megkapja az építési engedélyt a finn kormánytól, és jövőre megkezdheti az erőmű építését. Erre már biztosan nem kerül sor.

Ugyanakkor nem csak a háború húzta keresztül ezt a számítást - mint korábban megírtuk: tavaly ősz óta Finnországban felerősödtek azok az aggodalmak, hogy az orosz technológiára és orosz üzemanyagra építendő új atomerőmű mennyiben tudja majd a finn energiaszuverenitást szolgálni. De az is egyre nagyobb problémát jelentett, hogy a Fennovoima többségi tulajdonosa egy olyan finn vállalatokból álló konglomerátum, melyből a cégek egy része egyre erőteljesebben szabadulni szeretne, mivel eddig is csak pénzégetőnek bizonyult a beruházás, és mindennél kockázatosabban tűnik a jövője.

Arról is beszámoltunk, hogy a finn cégek egy része akár azon az áron is szabadulna a projektből, hogy a részesedését a Roszatomnak adja el. Ez azonban nemzetbiztonsági és más kormányzati akadályokba is ütközik, például abba, hogy a projekt létezésének egyik sarokpontja éppen az, hogy annak finn többségi tulajdonban kell maradnia. Mindehhez most már az is hozzátevődik, hogy Finnország a NATO-ba készül, és ez biztosan ront majd az Oroszországgal való viszonyán.