Elutasította a Greenpeace és a Deutsche Umwelthilfe (DUH) követelését a német Daimler, így a német klímavédelem egyik sarokkövének számító ügy valószínűleg a bíróságon folytatódik. A két környezetvédelmi szervezet korábban azt követelte, hogy a Mercedest is gyártó Daimler, a BMW és a Volkswagen jogilag érvényesíthető módon kötelezze le magát arra, hogy az évtized végéig befejezik a belsőégésű autók értékesítését.

A hírt, miszerint a Daimler azzal pöckölte le magáról a zöldszervezetek követelését, hogy azt nem látja megalapozottnak, a Euronews is felkapta. A Daimler a múlt pénteken közölte: ők elkötelezett a 2015-ös párizsi klímaegyezmény mellett, és céljuk, hogy az Európai Unió jelenlegi szabályai által megkövetelt 2050 előtt, már 2039-re klímasemleges legyen a teljes kínálatuk, de készek megvédeni magukat a bíróságon is. Nos, erre a jelek szerint sor  kerül, miután a járműgyártó közleményét követően a Greenpeace ismertette a maga álláspontját.

Kapcsolódó

A zöldszervezet a nonprofit környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi egyesülettel közösen, felperesként, bíróság elé citálják a német olaj- és autóipari vállalatokat. A DUH szóvője, Matthias Walter azt mondta: a Daimlernek, a BMW-nek és a Volkswagennek 2030-ig le kell állítaniuk az említett autók értékesítését. Emellett azt is követelik, hogy a Wintershall Dea üzemanyaggyártó (ez a cég az első számú olaj- és földgázipari óriásvállalat Németországban, amely a világ 13 országában végez kutató és kitermelő tevékenységet, övék az első német tengeri olajfúró platform, de a cég az Északi Áramlat 2 egyik finanszírozója is.) legkésőbb 2026-tól ne nyisson új olaj- és gázmezőket. A felszólítás nyomatékosítása érdekében két DUH szövetségi ügyvezető igazgató, Jürgen Resch és Sascha Müller-Kraenner, valamint a szervezet szövetségi ügyvezető igazgatóhelyettese, Barbara Metz jogi lépéseket tesz a hatalmas szén-dioxid-kibocsátású vállalatok éghajlatkárosító tevékenységei ellen - olvasható a szervezet honlapján.

Van alkotmánybírósági alap

A környezetvédő szervezetek a belengetett eljáráskezdeményezésük alapjául a karlsruhei szövetségi állami alkotmánybíróság  idén áprilisban hozott ítéletét tekintik. Ebben az áll, hogy a tavalyelőtt elfogadott német klímavédelmi állami-szövetségi forgatókönyvek a 2030 utáni időszakra aránytalanul nagy feladatmennyiséget és károsanyag-csökkentési kényszert rónak, mint az erre az évtizedre elérendőkre, és miközben előbbiek nincsenek is kidolgozva. Végeredmányben pedig nem látszik elérhetőnek az európai uniós kibocsátáscsökkentéshez beígért német vállalás.

A karlsruhei bírák tavasszal egyhangúlag egyetértettek abban, hogy a 2019 végén elfogadott klímavédelmi törvény nem tartalmaz „elegendő rendelkezést a 2031-es további kibocsátáscsökkentéshez”. Ezért a bíróság úgy döntött, hogy a következő szövetségi kormánynak drasztikusabb vállalásokat kell tennie a 2030 előtti német klímapolitikát illetően. Ezt a döntést az is indokolja, hogy amennyiben a kibocsátás-csökkentések javát csupán a 2030 utáni időkre tervezi megoldani a kormány, azzal gyakorlatilag minden szabadságjogot potenciálisan sértetté tehet, mivel “az emberi élet szinte minden területe továbbra is az üvegházhatású gázok kibocsátásához kapcsolódik”.

A felperesek ezt a döntést érvényesítenék polgári jogi igényként, a személyes szabadságuk és tulajdonjogaik védelme érdekében. A DUH felpereseit képviselő Remo Klinger a PV Magazine kérdésére elmondta, hogy az éghajlatvédelem az alkotmánybírsági döntésből is levezethető módon az alapvető jogok védelmét is jelenti, ezért kérik, hogy

ezt a jogot szem előtt tartva vonják felelősségre azokat a vállalatokat, amelyek több szén-dioxid-kibocsátásért felelősek, mint az egész ország.

Első eljárási lépésként a három vállalat 2021. szeptember 3 -i dátummal kapott egy keresetlevelet, tőlük a párizsi megállapodás céljainak megfelelő klímastratégiát követelve. Ennek aláírásával elkötelezhetik magukat a fent említett mulasztások korrigálása mellett. A témában október 29-ig van lehetőségük egyeztetni és aláírni, ellenkező esetben a felperesek pert indítanak fentiek alapján a BMW-vel szembeni a müncheni I. kerületi bíróságon, a Mercedes ellen a stuttgarti tartományi bíróságon, a Wintershall Dea ellen pedig a kasseli bíróságon.

A Volkswagent - ugyanilyen feltételek mellett - a Greenpeace perli be, ami onnan nézve érthető, hogy a környezetvédő szervezet évek óta szisztematikusan vizsgálja és kritizálja “Németoszág klímagyilkosát”. A cimke, amit a Greenpeace ragasztott a VW-re, egy 2018-ban készített tanulmány esszenciájára utal. A Klímagyilkos autóipar címet viselő jelentésük a világ 12 legfontosabb autógyártójának a Föld éghajlatára gyakorolt hatását vizsgálta. Ennek során az derült ki, hogy a VW-csoport a legfőbb klímagyilkos, akiket a Renault-Nissan, a Toyota, a GM és a Hyundai-Kia csoport követ. A Greenpeace azt is tényekkel támasztotta alá, hogy a Vokswagen, a Daimler és a BMW gyártányok együttes, éves szén-dioxid-kibocsátása több, mint amennyi a teljes németországi kibocsátás.

 

Célkeresztben

A felperesek állítása az, hogy a nevezett vállalatok klímavédelmi intézkedési tervei jelenleg nem elegendőek a párizsi klímaegyezmény éghajlati céljainak tényleges eléréséhez, mivel a fosszilis tüzelőanyagot égető járművek milliós darabszámú értékesítése ezt nem teszi lehetővé, ráadásul a Wintershall Dea, - amely évente úgy 80 millió tonnányi szén-dioxidot pöfékel a légtérbe - azt tervezi, hogy akár 30 százalékkal is növelné a termelését.

Nem minden előzmény nélkül

A németországi - és úgy általában véve - a hagyományos, belsőégésű motorokat gyártó autóipar nem most került a célkeresztbe Németországban, és az sem igaz, hogy a 2030-as céldátum meglepetésként érhetné a német autógyártókat. Már 2016-ban született olyan döntés a Bundesratban (a parlamenti felsőházban), hogy a politikusoknak uniós szinten is szorgalmazniuk kell, hogy 2030-tól csak zéró károsanyag kibocsátású járműveket lehessen a jármű-nyilvántartási rendszerekben regisztrálni.Az megint más kérdés, hogy e döntést a politikusi igyekezetet a gyakorlatban, így a jogszabályokban sem sikerült tényként rögzíteni.

Ettől viszont igazolódott, amit a 2018-as tanulmánnyal összefüggésben a Greenpeace közlekedési és klímakampány felelőse mondott, szinte napra pontosan két évvel ezelőtt. Benjamin Stephan szerint a helyzetet nem ők reagálják túl, hanem "az autóipar egyszerűen nem szünteti meg elég gyorsan a belsőégésű motort, és a valódi megoldásokkal kapcsolatos tétlenségük nagymértékben korlátozza az embereknek azt a szabadságát, hogy zöldebb, tisztább és az éghajlat szempontjából biztonságosabb közlekedést válasszanak". 

Nem csak Németországban kérdés mindez, de az Egyesült Királyságban - ahol korábban 2040, 2045 tűnt e lépés leghetséges, kijelölt időpontjának - már előrébb járnak. A tavaly novemberben a kormány által elkészített menetrend szerint 2030-ra módosul a deadline. Boris Johnson tíz pontos programjában az is szerepel, hogy az új benzin- és dízelüzemű személygépkocsik és kisteherautók értékesítésének megszüntetésére ezen évtized végéig sort kell keríteni.

Az pedig, hogy bő egy hónap múlva bíróságokon köthet ki a VW-BMW-Mercedes ügye, eleve nem túl jó előjel az autó- és az olajipar számára. Azért sem, mert egy hasonló témájú és koreográfiájú per nemrég, igaz Hollandiában, a Shell torkán akadt. Az olajcéget a hágai bírság arra kötelezte, hogy a korábban megfogalmazottnál sokkal jelentősebb méretű és lényegesen gyorsabb ütemű kibocsátás-csökkentési és klímavédelmi cselekvésbe kezdjen. És nekik is 2030-ig szabták meg a teljesítés határidejét.