Andreas Treichl, az osztrák Erste-csoport vezérigazgatója és Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke tavaly egyfajta békemegállapodás mellett kötelezte el magát, amely véget vethetne a kormány és a pénzügyi szektor Európában példa nélkülien rossz, megkeseredett viszonyának - kezdi a brókerbotrányok következményeiről szóló cikkét a Financial Times (FT). Idén év elején kiderült, hogy az üzlet lényege: több hitelt kevesebb adóért.

Az Erste vállalta, hogy a következő három évben 550 millió euróval növeli a hitelezését Magyarországon, Budapest pedig megígérte, hogy 2019-re az európai szintre csökkenti Európa legnagyobb bankadóját. A magyar kormány emellett vállalta, hogy tartózkodik az olyan intézkedésektől, amelyek tovább terhelnék a pénzintézeteket. Az egyezség részeként a magyar állam és az EBRD 15-15 százalékos részesedést vásárol az Erste magyar leányában, hogy tovább növekedjen a hazai tulajdon az ágazatban.

Minden borulhat

Szakértők szerint Budapest azért bizonyult engedékenynek, mert elérte korábban maga elé tűzött fő céljait. Az MNB némi segítségével rászorította a pénzintézeteket, hogy átváltsák forintra a kilencmilliárd eurónyi lakossági devizajelzálog-hitelt - nem kis kiadást vállalva -, továbbá az MKB és a Budapest Bank megszerzésével sikerült 50 százalék fölé emelnie a magyar tulajdont a bankrendszerben. Ha bankok 60 százaléka a kezükben van, akkor magukat adóztatnák a magas közterhek fenntartásával - mondta az FT-nek az utóbbival kapcsolatban egy bankár.

Mindent felboríthat azonban, hogy a budapesti vezetés a bankokra akarja hárítani a elmúlt évek legnagyobb magyarországi pénzügyi csődsorozatának anyagi terheit. A bedőlt brókercégek károsultjait a betétbiztosítási rendszeren keresztül kompenzálnák, amelyhez a bankok befizetéseinek megemelésével biztosítanák a pluszforrást. Tíz éven át évi 100 millió dollárt kellene emiatt betolniuk a rendszerbe, miközben semmi közük nem volt a brókercégek tarthatatlan gazdálkodásához.

A kormány szerint vállalatiadó-kedvezményekkel kompenzálni fogják a szektort, miután a Quaestor felszámolásából befolyó pénzből megteremtik az emiatt kieső költségvetési bevétel forrását. Ez azonban tíz évet is igénybe vehet. Emellett elhúzták a mézes madzagot a bankok orra előtt, mondván: 2016-tól további adókedvezményre számíthatnak, ha növelik hitelezésüket.

Pofon a régiónak is

Treichl a februári megállapodás nyilvánvaló felrúgásának minősítette a kártalanítási tervet, de jelezte: bízik benne, hogy a felek barátságos megoldást találhatnak. Patai Mihály, az UniCredit magyarországi leányának vezetője arról beszélt, hogy a bankokat felháborította, hogy a kormány korrektül működő pénzintézetekkel akarja megfizettetni a simlisek által okozott kárt. A szektor képviselői úgy vélik, ha nekik kell betolni a pénzt a kártalanításba, akkor ezt a kormánynak el kell engednie bankadójukból.

A tárgyalások folynak, és a pozitív végkifejlet nem csupán Magyarország, hanem az egész kelet-közép-európai régió érdeke - véli az FT. A bankok csak ebben az esetben lehetnek képesek az egész térségben végre maguk mögött hagyni a 2008-2009-es pénzügyi válságban kezdett mélyrepülésük következményeit. A magyar kormány és a szektor háborúja az egész régióban megrendítette a pénzügyi szektorba vetett bizalmat. Ezt lenne hivatott helyreállítani a télen megkötött, ám most szertehullani látszó békeszerződés.