Fridman londoni központú befektetési alapja, a LetterOne Energy nemrégiben 5,1 milliárd eurórért vette át a hamburgi RWE Dea AG-t, amely az északi-tengeri brit szektor mellett 14 országban, köztük Németországban, Norvégiában, Dániában és Egyiptomban folytat nyersolaj- és földgázkitermelést.
A brit kormány azonban kezdettől ellenezte a tranzakciót, azzal az érvvel, hogy ha az Oroszország elleni nemzetközi szankciók tovább szigorodnak, akkor Fridman cége akár az északi-tengeri kitermelés leállítására is kényszerülhet, veszélybe sodorva a földgázellátást.
A Financial Times szerdai értesülése szerint Fridman már a Dea északi-tengeri mezőinek eladásához keres tanácsadókat. A londoni üzleti napilap úgy tudja, hogy a Morgan Stanley pénzügyi szolgáltató csoport kaphat megbízást. Nagy-Britannia az első nyugati ország, amely beavatkozott egy vállalati adásvételi tranzakcióba az Oroszország elleni esetleges újabb szankciók kockázata miatt.
Az ügylet indulásának idején megfogalmazott brit kormányzati aggályokra válaszul a LetterOne felajánlotta egy olyan jogi struktúra kiépítését, amely "körülbástyázná" az északi-tengeri kitermelést, ha az ukrajnai válság miatt hozott nyugati szankciódöntések kiterjednének a vállalat tevékenységére.
Ed Davey brit energiaügyi és környezetvédelmi miniszter azonban már a hónap elején közölte, hogy véleménye szerint ez a javaslat sem oszlatja el az esetleges szankciók hatásaival kapcsolatos aggályokat.
A LetterOne alapot Fridman annak a 14 milliárd dolláros bevételnek a befektetésére hozta létre, amely az orosz TNK-BP olajtermelő vegyesvállalatban tartott egykori részesedésének értékesítéséből folyt be. Az orosz milliárdos iparági tanácsadói körének tagja mások mellett Lord Browne, a BP olajcég volt vezérigazgatója is, aki nemrégiben a LetterOne elnök-vezérigazgatójává lépett elő.
Korábbi értesülések szerint Mihail Fridman mellett a német BASF vegyipari csoport olaj- és gáztermelő egysége, a Wintershall, valamint a Mol Nyrt. volt még versenyben a Dea eladására indult értékesítési eljárásban.