Az értékesítési folyamat október 26-án kezdődött, az állam az NLB részvényeinek legalább 50 százalékát kívánta értékesíteni, a részvényenkénti ársávot 51,50 és 66 euró között határozták meg - írta az MTI.
Az ajánlati könyv november 8-áig volt nyitva, a végleges árat pedig pénteken közölték. A teljes eladási tranzakció a jövő héten zárul le, miután megtörténik a részvények leosztása (allokáció). Várhatóan november 14-től már megkezdődhet a bank részvényeinek kereskedése a ljubljanai és a londoni tőzsdén.
Kapcsolódó
A legtöbb részvényt intézmények jegyezték, a kisbefektetők - nem hivatalos adatok szerint - 30-40 millió euró értékben vásároltak értékpapírokat. A fennmaradó részvényeket - kivéve az állam 25 százalékát - hat hónap moratórium után adják el, várhatóan csomagban, a tőzsdén keresztül, már előre meghatározott vevőknek.
Az eladási folyamatot a Deutsche Bank és JP Morgan koordinálta.
Az euróövezeti ország bankrendszerének szanálását 2013 decemberében hagyta jóvá az EU bizottsága, így a kormány összesen 3,3 milliárd euróval tőkésítette fel a - döntő részben állami tulajdonban lévő - bankokat, hogy elkerüljék az összeomlást a rossz hitelek miatt.
Az EU bizottsága ugyanakkor előírta, hogy ezeket a bankokat részben vagy teljes egészükben privatizálni kell, az NLB esetében 25 százalékos állami tulajdonrész megmaradását engedélyezte.
Szlovénia eddig kétszer halasztotta el a NLB privatizációját: először 2016 szeptemberében, majd 2017 októberében.
A szlovén kormány idén júliusban hagyta jóvá az eddig száz százalékban állami tulajdonban lévő NLB 50 plusz egy százalékos tulajdonrészének eladását nyilvános részvénykibocsátással 2018 végéig, majd további 25 plusz egy százalékát 2019-ben.
Amennyiben az év végéig nem sikerült volna privatizálni a pénzintézetet, a NLB szigorú szankciókkal nézett volna szembe, mint például a bankfiókjai és leányvállalatai eladása külföldön, valamint a leasing- és követelésbehajtás tevékenységének felfüggesztése - írta az MTI.