A Krím félsziget orosz bekebelezése óta eltelt majdnem tíz hónap, ám egyelőre semmi jele annak, hogy az azt követő pénzügyi összeomlás elérte volna a mélypontját - tudósít a helyszínről a Reuters. Több ezer helyi lakos alig vagy egyáltalán nem jut hozzá betétéhez, a kiebrudált ukrán bankok pedig dollármilliárdos veszteségeket görgetnek maguk előtt, miután ottani ügyfeleik nem törlesztik hiteleik.

A Krím félsziget technológiai szempontból visszautazott az időben. A legtöbb bankjegykiadó ATM-automata "visszabeszél" ügyfeleinek: nem fogadja el az Oroszországon kívül kibocsátott bankkártyákat, és ugyanez a helyzet a boltok termináljaival is. A nem helyi mobiltelefonok többsége egyszerűen nem tud fellépni a hálózatra, és akkor sem egyszerű a felhívni valakit, ha ez mégis összejön. A félsziget lakói ugyanis új telefonszámot kaptak, miután a konfiskálás után leállították az ukrán távközlési szolgáltatásokat.

Hurrá, nem kell törleszteni!

A technikai és bankkáosz hátterében az áll, hogy az oroszok gyakorlatilag egyetlen éjszaka alatt kiütötték a Krím pénzügyi rendszerét. Az ukrán bankokat bezárták, a hrivnya használatát betiltották, a helyükre orosz pénzintézetek és a rubel nyomult be. Az átállás után az ügyfelek, a magánszemélyek és a vállalatok is arra kényszerültek, hogy a kafkai orosz bürokrácia labirintusaiban próbálják visszaszerezni rendelkezésüket pénzük felett.

A kiválóan működő orosz propagandának köszönhetően a helyiek egyelőre néhai államukat, Ukrajnát okolják a bajokért. Ezt a hangulatot támasztotta alá Vlagymir Putyin orosz államfő még áprilisban, amikor egy fórumon gyakorlatilag arra biztatta a krímieket, hogy ne törlesszék az ukrán bankokkal szemben fennálló tartozásukat. Egy kérdező arra volt kíváncsi, mit tegyen a Pirvatbankkal szemben fennálló autóhitelével, miután a pénzintézet már nem tevékenykedik a félszigeten. Putyin ennyit válaszolt: Használja az autóját nyugodtan, ne aggódjon.

Az ügy összefüggésben lehet azzal, hogy Moszkva fasírban a bank tulajdonosával Ihor Kolomojszkijjal. Az oroszok azzal vádolják az ukrán oligarchát - aki őrültnek nevezte Putyint -, hogy támogatja az oroszbarát szeparatisták ellen harcoló ukrán egységek felállítását. Ezt a hírt egyik érintett sem kommentálta. Igaza lehet azonban Alekszander Dubiletnek, a Privatbank elnökének, aki szerint ha egy ország vezetője azt mondja az embereknek, hogy ne fizessenek, akkor miért törlesztenék hiteleiket?

Csiki-csuki

Az ukrán bankoknak összesen 1,8 milliárd dollárnyi követelésük volt a Krímben a félsziget lenyúlása idején - ennek nagy része a Privatbank hitele -, ami lényegében egy csapásra behajthatatlanná vált. Így aztán nehéz elvárni ezektől a pénzintézetektől, hogy kifizessék betéteseiket. Moszkva az orosz betétbiztosítási alapból próbálja pótolni az utóbbiak pénzét, ám fejenként csupán maximum 15 ezer dollárnyi (3,65 millió forint) betétet fizetnek ki. Az alap adatai szerint eddig közel 200 ezer betétesnek félmilliárd dollárt adtak.

A helyzetet bonyolítja, hogy az ukrán pénzintézetek jogilag kötelesek lennének jót állni ügyfeleik betéteiért, miután Ukrajna nem ismeri el a Krím félsziget elválását az országtól. Ehhez azonban fiókjaik sincsenek már a területen, miután azokat elkonfiskálták, sőt az oroszok most azon studíroznak, hogy a lenyúlt ingatlan vagyon egy részének eladásából teremtenének újabb forrásokat a két szék közt a pad alá került betétesek kifizetéséhez.

Néhány érintett pénzintézet lehetővé tette krími ügyfeleinek, hogy ha Ukrajnába utaznak, akkor ottani bankfiókjaikban felvegyék pénzüket. Ez azonban tovább bonyolítja a helyzetet, ugyanis egyes élelmes ügyfelek igyekeznek mind volt bankjuktól, mind az orosz forrásból pénzhez jutni.

Egymásra mutogatás

A Privatbank, amelynek több mint 320 ezer betétese volt a félszigeten, a megtakarítások egy részét fizeti ki ügyfeleinek, ha Ukrajnában járnak. Az orosz betétbiztosítási alap azt állítja, hogy 250 millió dollárt csengetett ki a pénzintézet közel 110 ezer volt betétesének. A bank azonban - akárcsak a többi korábban a Krímben tevékenykedő társa - nem tudja ellenőrizni ezt az állítást. Fogalma sincs mely betétesei kaptak pénzt az oroszoktól és melyek nem.

Emellett azt állítják, hogy Moszkva a Privatbank 150 millió dollár értékű ingatlanját foglalta le a Krímben, ezenfelül a széfekben 30 millió, az ATM-ekben 10 millió dollárnyi készpénzére tette rá a mancsát. Ezt bírósági úton akarják visszaperelni. Eközben egy krími bíróság november közepén hozott ítélete szerint a Privatbank 232 millió dollárt köteles kifizetni betéteseinek.

Fizessen a győztes!

A kijevi jegybank sem úszta meg patthelyzet nélkül. Szimferopolban lévő központját ugyan nem vették el az oroszok, ám az ingatlan széfjében lévő 250 millió dollár értékű hrivnyájához nem jutnak hozzá. Tárgyalnak az orosz központi bankkal, amely késznek mutatkozik az épület megvásárlására és a pénz visszaadására, de megállapodás egyelőre nincs.

Az ukránok szerint az egész helyzet voltaképpen nagyon egyszerű. A Krím félszigetet Oroszország annektálta egyoldalú lépéssel, ezért minden ezzel járó költség a nagy szomszédot terheli, beleérve ebbe az ukrán bankok kártérítését is veszteségeik miatt.