A Napi Gazdaság szerdai számának cikke
Javában tart a kiskereskedelemben a téli árleszállítás, ám az akciók idén sem befolyásolják az infláció alakulását, bár minden évben mind több kiskereskedő alkalmazza az év elejei készletkisöprést. Két éve azonban az tapasztalható, hogy az akciózást a kereskedelem sokkal inkább marketingeszköznek tekinti, semmint készletgazdálkodási technikának: a nemzetközi láncok készletgazdálkodása szigorú, a válság előtti időszakhoz képest kisebb mozgásteret kapnak a boltok a készletezésre, az anyavállalati logisztikai rendszer kényesen ügyel arra, hogy a valós igényekhez messzemenőkig passzoljon az árubeszerzés, ne álljon nagyobb mennyiségű áru az üzlet raktárában, polcain, minél kisebb készletet kelljen leértékelve értékesíteni.
A kereskedők szinte mindenhol 20-30-50-70 százalékos árleszállítást hirdetnek meg a kirakatban, de a legvonzóbb ajánlatok csak egy-egy terméket érintenek, kifejezetten a vevők becsalogatása érdekében. Az árukészlet nagyobb részére a kisebb kedvezmények vonatkoznak, ennek megfelelően az inflációcsökkentő hatás is kisebb.
Az élelmiszereknél nem január-február az akciós időszak, ez a karácsonyi és a húsvét előtti, illetve az augusztusi szezonban jellemző. Ráadásul az élelmiszer-forgalmazók, illetve -gyártók a decemberi feldolgozóipari alapanyagokból szállítanak januárban is, így az árnyomás januárban nem csökken.
A deflációs hatás az iparcikkeknél tetten érhető, ám az év elején ismét gyengült a forint és több ok miatt növekszik a kiskereskedelem költsége (például tranzakciós illeték, közműadó), ami óvatosságra inti a piacot a nyakló nélküli akciózásban. Az euróalapú bérleti díjakat ki kell fizetni (gyenge forint mellett ez jelentős költségnövekedést jelent), és hiába a januári keresletélénkülés, a volumen továbbra is a válságnak megfelelő, nincs olyan pozitív fejlemény a gazdaságban, ami nagyobb ráfordítást engedélyezne a szereplőknek (például rendkívüli akciók, keresletélénkítő reklám-marketing befektetés).
Mindent összevéve az idei január-február a tavalyihoz hasonló trendet hozhat a kiskereskedelemben, bár ettől függetlenül az infláció enyhülhet, például a rezsicsökkentés miatt. Ez összességében kedvező környezetet teremt, főleg a statisztikában, de valós forgalomtöbbletet nem generál.
Felemás volt tavaly a karácsonyi forgalom
Felemás volt a karácsonyi forgalom a kiskereskedelemben: egyrészt mennyiségben 1-2 százalékos mínusz várható, másrészt − az inflációs hatás miatt − vélhetően nőtt a bevétel. A kettősség azonban nemcsak itt érhető tetten, a két fő árucsoportban is eltérnek a kereskedők tapasztalatai. Az élelmiszerszegmensben a legtöbb üzlet, üzlethálózat megtalálta a számításait vagy a forgalom legalább megközelítette a terveket. Ezért nem kizárt, hogy havi szinten a volumen azonos lesz a 2011-essel, legfeljebb némi csökkenést mutatnak majd a statisztikai adatok (ez azonban nagyban függ a naptárhatástól is).
Az iparcikkeknél ennél bonyolultabb a helyzet. Az ajándékokat a fogyasztók éve óta a nagy alapterületű üzletekben, üzletláncokban és a bevásárlóközpontokban szerzik be, ebből a körből a piaci információk szerint többen érték el a tervezett értékesítést, de összességében a forgalom várhatóan jelentősen elmarad a tavalyelőtti szinttől. A hírek szerint nemcsak a kis, önálló iparcikk-kereskedőknél volt gyengébb a forgalom, néhány nemzetközi lánc is a 2011-esnél rosszabb számokkal szembesült. A decemberi statisztikai adatoktól függően az egész éves kiskereskedelmi visszaesést 2 százalék köré várják a piaci elemzők.
A december a válság kezdete óta folyamatosan veszít az egész éves pozíciójából. A válság előtt a teljes kiskereskedelmi forgalom 25 százaléka képződött az év utolsó hónapjában, mára azonban 20 százalék körüli szintre csökkent ez az arány, aminek az az oka, hogy általában a szenteste utáni első kereskedelmi napon indulnak a nemzetközi láncok akciói, amire a fogyasztók ma már nemcsak számítanak, de fel is készülnek. A decemberi, nem ajándékozáshoz kapcsolódó költések jelentős része januárra terelődött, emiatt a válság utáni időszaktól kezdve a gyér forgalmi környezetben is rendre jó adatokat képes felmutatni az év első hónapja. A forint gyengülését követő időszakban ugyanakkor az akciók hatása is kifullad, mind kevesebb terméket vonnak be a nagy kedvezményekbe, így a mennyiségi értékesítés felfutása most lassulni látszik.