A Budapestre mini-Dubajt tervező arab befektető – Mohamed Alabbar – a szomszédos Belgrádban a kormány támogatásával már lassan egy évtizede építi az úgynevezett Belgrade Waterfront városrészt.

Ott többek között luxuslakásokkal, egy 168 méteres Kula Belgrade névre keresztelt toronnyal és Európa legnagyobb bevásárlóközpontjával gazdagodik a szerb főváros. A projekt indulása kísértetiesen hasonlított ahhoz, mint ami most Budapesten zajlik – írja az enbudapestem.hu.

Azóta hazai szakértők és politikusok többször is elmondták, hogy ebben a formájában miért elhibázott ötlet „Rákosdubaj". A 220 méteresnél is magasabb toronyépületeket maga Lázár János miniszter is elítélte, míg Karácsony Gergely is kihangsúlyozta a projekttel kapcsolatban, hogy

amire Budapestnek ma szüksége van, az a megfizethető otthonok és egy élhető, a 21. századi kihívásokra választ adó élhető városrész.

Hogy a tárgyalások, a szerződések és a tervek pontosan milyen fázisban vannak a magyar állam és az Egyesült Arab Emirátusokból érkezett Mohamed Alabbar befektető között, azt egyelőre nem lehet tudni. 

Mi történt eddig szerb fővárosban?

A Belgrade Waterfront projektet 2012-ben a szerbiai választások előtt nem sokkal jelentették be. A kezdetben 3 milliárd dolláros fejlesztés mestertervét Mohamed Alabbar prezentálta az Egyesült Arab Emirátusokban székelő Eagle Hills ingatlanfejlesztő cég nevében az akkor még csak miniszerelnök-jelölt Aleksandar Vucsicsnak. A mostani szerb elnök ígérete szerint a projekt biztosítja Belgrád számára a külföldi tőke beáramlását, munkahelyek teremtését, illetve

Vancouver, Oslo és Tel Aviv lekörözését szépségben.

Az ügyet a projekt tényleges indulásakor – 2014-ben –  a nemzetközi sajtó is felkapta. A kiszemelt 1,8 millió négyzetméteres helyszín egy nagy értékű folyóparti rozsdaövezet volt a központi pályaudvar mögött, amelynek bár az 1920-as évek óta folyamatosan napirenden volt a fejlesztése, ez minden korszakban elmaradt. 

A 2010-es években még állami kézben lévő területet végül ingyen bocsátotta a befektető rendelkezésére a kormány, vagyis egy különleges törvény segítségével elajándékozta. Ezzel az ott álló történelmi épületek is a befektetőhöz kerültek.

Titokban zajló gigaberuházás

Az egész projekt előkészítése titokban zajlott, Belgrád lakosait meglepetésszerűen érte a hír, hogy miről döntöttek a fejük felett. A Magyarországon is jellemző kiemelt kormányzati beruházásokhoz hasonló státusza miatt a projektről semmilyen információ nem volt nyilvánosan elérhető.

Mivel a Belgrade Waterfront tervei sok ponton összeütközésbe kerültek a szerb főváros általános városrendezési tervével, ezért „megoldásként” egy 6 órás ülés alatt az utóbbit változtatták meg drasztikusan:

  • feloldották az adott területen a vonatkozó magassági korlátozásokat;
  • könnyebbé vált az építési engedélyek kiadása;
  • a kormány megszüntette a kötelező 50 százalékos közterületarányt is.

A helyi építészeket a tervezési folyamatból teljesen kizárták – egyedül a toronyház és a bevásárlóközpont terveire írtak ki pályázatot. A Kula Belgrade névre keresztelt 168 méteres tornyot végül az az amerikai építésziroda – a Skidmore, Owings & Merrill tervezte, akik a dubaji Burj Khalifát  is.

Az állam a befektetővel 2015-ben írta alá a szerződéseket, az első civil tüntetések 2016 tavaszán indultak, és hamar több tízezres demonstrációkká váltak. A Belgrade Waterfront azóta is megosztja a helyieket, annak ellenére, hogy az állam jelentős pozitív propagandával népszerűsíti. Karácsony Gergely is a beruházás veszélyeire hívta fel a figyelmet a Facebook-bejegyzésében.