Több mint ezer új munkahelyet ígér Debrecenbe a BMW - derült ki Szijjártó Péter külügyminiszter kedd délelőtti bejelentéséből a gyárépítésről.

A német gyártó azt közölte az MTI szerint, hogy Debrecen - infrastruktúrája, logisztikai kapcsolatai és a BMW meglévő beszállítói hálózatának elhelyezkedése miatt - ideális helyszín az autógyártó csoport gyártókapacitásának bővítésére. A közleményük szerint a BMW Group 2004-óta van jelen Magyarországon saját képviseleti irodával. A vállalat évek óta kiváló kapcsolatot ápol azzal a magyar beszállítói körrel, amelytől tavaly 1,4 milliárd euró értékben szerzett be különböző alkatrészeket és rendelt szolgáltatásokat. Nem részletezték, hogy jelenleg összesen hány magyarországi cég tartozik ebbe a beszállítói körbe, de egy 2013-as sajtóúton több mint 50 cégről beszéltek, és további több mint 40-et neveztek potenciális beszállítói partnernek.

Kapcsolódó

A márka a magyarországi újautópiacon 2,3 százalékkal részesedik, azonban a prémium szegmens egyik éllovasa: a Datahouse adatai szerint utóbbi kategóriában részesedése 23 százalék volt tavaly. Tavaly rekordértékesítéssel zártak: 2016-hoz képest 13 százalékkal több, 2698 autót adtak el. A BMW nemcsak Magyarországon, hanem globálisan is rekordévet zárt az eladásokat tekintve: 2 088 283 kocsit adtak el, a csoporthoz tartozó Mini es Rolls-Royce márkák eladásával együttesen (2 463 526) pedig ez lett a cég eddigi legjobb éve.

A BMW tervei szerint az új létesítményben 150 ezer járművet gyárthatnak évente, de hogy ez pontosan milyen munkafolyamatokat foglal magába, nem adtak tájékoztatást. A dolgozói létszám alapján vélhetően alacsony hozzáadott értékű, főként a járművek összeszerelésére alapuló üzem jöhet létre.

A fotó forrása: Bay Ismoyo/AFP.

Az eddig ismert részletek alapján a Napi.hu körbejárta, hogy nagyjából milyen munkaerőpiaci viszonyokra számíthat a bajor autógyár a térségben. A már az országban jelenlévő autógyárak által közölt adatok alapján azt is megnéztük, közvetve hány munkahelyet teremthet a gyár.

Nagy a munkanélküliség

A KSH adatai alapján ebben a térségben az egyik legnagyobb a munkanélküliség. Az Észak-Alföld régióban 75 716 regisztrált álláskereső volt idén márciusban (csak Hajdú-Bihar megyében 27 352 fő). Ehhez jön még hozzá a szomszédos Békés megye 14 576 munkára váró embere.

A munkanélküliségi adatokkal összevetve az idei első negyedévben Hajdú-Bihar megyében 5,1, Szabolcs-Szatmár megyében 9,2 százalék volt az állástalanok aránya, Békésben ez a mutató 4,8 százalék.

Pont az nem lehet, amire embert keresnek?

Magyarországon már négy nagy autógyár van jelen: a Mercedes Kecskeméten, az Opel Szentgotthárdon, az Audi Győrben valamint a Suzuki Esztergomban. Utóbbi kettő nem közölte a 2017-es évről leadott üzleti beszámolóban, hogy hány fizikai és hány szellemi dolgozója volt, azonban a Mercedes 2819 átlagos létszámából 731-en végeztek szellemi munkát, az Opel 1251 foglalkoztatottjából 265-en dolgoztak ilyen területen - ahogy arról korábban a Napi.hu részletesen írt egy béreket bemutató cikkében.

Arányosítva ez azt jelenti, hogy 65-75 százalékban fizikai munkások dolgoznak e gyárakban. Feltehetően a BMW új üzemében is hasonlók lesznek az arányok, ami problémát jelenthet a későbbiekben. Ugyanis a Nemzetgazdasági Minisztérium Hajdú-Bihar megyei foglalkoztatási kilátásait összegző tavalyi elemzése szerint romlik a munkaerő-kínálat minőségi összetétele, a legnagyobb hiány pedig épp a szakképzett fizikai dolgozókból van. A problémára javasolt kormányzati intézkedések között a közmunkarendszer átalakítása, a szakképzés modernizációja szerepelt a dokumentumban. Emellett ifjúsági foglalkoztatási programok bevezetését említik lehetséges eszközként.

A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal legutóbbi - 2016 szeptemberi - munkaerőpiaci jelentéséből pedig az derül ki, hogy az álláskeresők között mintegy 45 százalék rendelkezett legfeljebb általános iskolai végzettséggel, középfokú iskolai végzettséggel pedig valamivel több mint 50 százalékuk. A szakiskolában, szakmunkásképzőkben végzettek aránya utóbbi kategórián belül szintén 50 százalék volt, közel 27 százalék szakközépiskolai és technikumi, mintegy 22 százalék gimnáziumi érettségivel rendelkezett. Felsőfokú végzettséggel, diplomával viszont kifejezetten kevés álláskereső rendelkezik, alig több mint 5 százalék, vagyis a szellemi munkakörökbe elképzelhető, hogy nehezebb lesz embereket toborozni.

Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben csak több éves munkaerő-piaci jelentések állnak rendelkezésre, így nehéz megmondani, hogy a két környező megyében mekkora tartalékok vannak.

Viszont várhatóan a vállalkozások közötti fluktuációt is beindíthatja a debreceni gyár létrehozása. Több járműipari üzemet is létrehoztak az elmúlt időszakban a városban, ebből egy épp buszgyártással foglalkozik. Az ITK Holding Zrt. üzemében Mercedes Benz Reform 500 LE busz sorozatgyártása folyik. A Mol által kedden felvásárolt cég a tervek szerint 300 buszt gyárthat a következő néhány évben, 300 alkalmazottal. Februárban már 170 embert képeztek. Vagyis akár helybeli vállalatoktól is elszipkázhatják a munkaerőt.

Kiket keresnek?

Már elindult a BMW debreceni gyárának honlapja is. Itt a karrier menü alatt azt írják, 2019 év eleji kezdéssel keresik a szakképzett munkaerőt. A szöveg megfogalmazása arra utal, erősen számolnak a belföldi migrációval. Többek között azt írják: "a folyamatosan fejlődő tömegközlekedés és kiterjedt hálózatrendszer révén könnyen és kényelmesen elérheti bármely úticélját. Magyarországon, autóval vagy busszal, egy nap alatt az ország bármely városába, falujába ellátogathat."

De az esetleges hr-problémákra megoldást nyújthat Románia és Ukrajna közelsége is.

Beszállítók jöhetnek

A BMW-t szokás volt korábban láthatatlan magyar autógyárnak is nevezni, kiterjedt hazai beszállítói hálózata miatt. A már említett 2013-as sajtóúton arról beszéltek: Magyarországon csaknem tízezer ember dolgozik a németországi BMW autógyárnak több mint 50 különböző beszállítón keresztül. A legnagyobb - és legismertebb - az alumínium váltóházakat előállító békéscsabai Csaba Metál Kft. A gyárban készülnek még motorvezérlő elektronikai dobozok, felfüggesztő elemek, fékalkatrészek, világítási alkatrészek (reflektor házak, foglalatok, vezérlő dobozok), egyéb elektromos házak is. A közel 830 főt foglalkoztató cég tavaly 1,6 milliárd forintos adózott eredményt ért el 15,2 milliárdos forgalom mellett, amelyből az export részesedése 11,3 milliárd forint volt.

A BMW egy másik hazai beszállítója a német tulajdonú - korábban ZF Lenksysteme Hungária Kft. néven futó - egri Bosch Automotive Steering Kft. is. Innen kormányzástechnikai berendezéseket és más alkatrészeket vásárolt a márka személy- és haszonjárművekbe.

Van egy sötét árny

A kormány kommunikációjában is egyre hangsúlyosabb elem, hogy a magyar gazdaságnak mihamarább át kellene állnia a magas hozzáadott értéket termelő, innovációvezérelt működésre. A jelenleg ugyanis ebből hiány van, az autóiparban pedig jellemzően kevés a kutatásfejlesztési képességeket felhasználó vállalat.

Egy példával élve: az Audi Hungária Zrt.-hez mintegy 500 beszállító cég kapcsolódik, ebből 50 települt Magyarországra, mintegy 40 német tulajdonú, míg a fennmaradó, alig több mint tucatnyi magyar kézben van. Ezek közül öt ipari alkatrészeket szállít be, a többi pedig őrző-védő, takarító és egyéb kiszolgáló tevékenységet végez. A magyar Audi körülbelül 96 százalékos importhányaddal termel - derült ki az MTA KRTK győri ipari körzethez kapcsolódó kutatásából, amelyet korábban a Napi.hu is részletesen bemutatott.

Az viszont nem tudni, hogy a BMW esetében a hosszú hazai beszállítói listával ez miként alakul majd. Az viszont valószínűnek látszik, hogy a cég nem hoz k+f központot Magyarországra: idén májusban adták át pekingi kutatóközpontjukat, míg a Münchentől 17 kilométerre lévő Unterschleissheimben az önvezetőautókkal foglalkozó intézetet nyitottak meg tavasszal.

Egyre többet támadják a német autógyárakat

Furcsa kettősség jellemzi a német-magyar kapcsolatokat. Míg kormányközi szinten sok kritika éri Berlinből Budapestet jogállamisági vagy emberi jogi kérdésekben, addig a német vállalatok kifejezetten jól érzik magukat nálunk. Februárban a Handesblatt készített összeállítást, amelyben a multik vezetőit idézik, akik szerint amíg olcsó a munkaerő, alacsonyak az adók, számukra ezek a kérdések nem fontosak.

"A pusztán üzleti döntések sokkal fontosabbak a kisebb cégeknek, mint a politikai ideológiák" - magyarázta meg Gabriel Brennauer, a Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetője a helyzetet a lapnak (portálunk magyar nyelvű szemléjét itt olvashatja.) (A német autóipari gyáraknak nem lenne szabad tovább hagyniuk, hogy kihasználja őket Orbán Viktor - foglalta össze véleményét Thorsten Benner német politológus a Süddeutsche Zeitungnak még áprilisban. A Global Public Policy Institute nevű kutatóintézet szakembere úgy látja, a pénzügyi sikereikkel, valamint azzal, hogy egy pódium mögé állnak a miniszterelnökkel, csak legitimálják a korrupt, önmagát illiberálisnak valló kormányt.)

A nyitóképen a BMW indonéziai üzeme látható, forrása: Bay Ismoyo/AFP.