A brit piacon az Aldi eddig a Deliveroo-val oldotta meg a házhoz szállítást, azonban a vásárlók egyre nagyobb számban térnek vissza az üzletekbe, így a cég megszünteti az együttműködést.
A Guardian brit lap cikke szerint a boltlánc 950 egyesült királyságbeli üzletéből körülbelül 100 kínált házhoz szállítást a Deliveroo-n keresztül a járvány idején, amikor a vásárlók közül egyre többen szerették volna online beszerezni az élelmiszereket.
Vissza az üzletekbe
A legfrissebb brit adatok szerint azonban egyre többen térnek vissza a boltokba és vásárolnak be személyesen: decemberben az online élelmiszerboltok forgalma a brit piacon 3,7 százalékkal volt alacsonyabb mint 2020 azonos időszakában, és az összes élelmiszer-vásárlás 12,2 százalékát tette ki szemben az egy évvel korrábbi közel 14 százalékos csúcsértéknek számító aránnyal.
A korlátozások és lezárások alatt több hagyományos élelmiszerbolt, így például a Waitrose, a Morrisons, a Sainsbury's és a Co-op fordult a Deliveroo-hoz a házhoz szállítás iránti extra kereslet kielégítésében. Illetve megjelentek az azonnali kiszállítást vállaló cégek is, mint a Getir, a Gorillas és a Zapp.
A Tesco és a Sainsbury’s Whoosh és Chop Chop néven saját villámszállítást vállaló szolgáltatást is indított, hogy felvegye a harcot a Getir, a Deliveroo, a JustEat és az Uber Eats szolgáltatásaival. A brit Tesco a saját szolgáltatás mellett a német Gorillas kiszállító céggel is együttműködik: ez a cég a brit üzletekből tíz perc alatt kiviszi a megrendelt termékeket. A szolgáltatás egyelőre egy londoni üzletből lesz elérhető, és a következő hónapokban négy további helyszínen vezetik be.
Marad a click-and-collect
Az Aldi szóvivője elmondta, úgy döntöttek, véget vetnek a Deliveroo-val folytatott próbaidőszaknak, és inkább a saját click-and-collect szolgáltatásukra összpontosítanak, amely továbbra is több mint 200 brit üzletben érhető el.
Az Aldi lépése elmozdulást jelent az élelmiszerek azonnali házhoz szállításától, amely átlagosan kevésbé jövedelmező, főleg a diszkontáruházaknak és az alacsony áraikra koncentráló kereskedőknek. A kiskereskedők és általában az élelmiszerboltok erős karácsonyt zártak ugyanis az omikron koronavírus-variáns megjelenése miatt kevesebben mentek éttermekbe, kávézókba.
A Deliveroo forgalma egyébként 36 százalékkal nőtt a december 31-ig tartó három hónapban az előző év azonos időszakához képest. A számok azonban némi lassulást mutattak az éves 70 százalékos ütemhez képest. A cég szerint 2021 második felében a forgalom nyolc százalékát adták az élelmiszer-kiszállítások, szemben 2020 azonos időszakának hatszázalékos arányával.
Hibrid lehet a jövő?
A Buksza (a napi.hu szerkesztőségi blogja) már írt arról, hogy bár egyre népszerűbbek és egyre jobban terjeszkednek az élelmiszert akár 15 percen belül is házhoz szállító cégek, az online platformok továbbra is egy számjegyű részesedéssel rendelkeznek az élelmiszerpiacon. A jövő ezért valószínűleg az együttműködéseké: a német Flink például a szintén német Rewe lánccal kötött partnerséget, aminek értelmében a kiszállítást kérő kisebb vásárlások esetében a Flink lesz a preferált partner.
Hasonló cipőben jár a francia Cajoo és a Carrefour boltlánc is: Henri Capoul, a Cajoo társalapítója és vezérigazgatója szerint a Carrefour rengeteg eszközzel, nagy választékkal, erős logisztikai rendszerekkel és rengeteg tudással rendelkezik, de nincs technológiájuk a villámgyors szállításhoz.
Mit mond a magyar mamut?
Magyarországon is szinte minden nagyobb boltlánc szállít házhoz élelmiszert és vannak kizárólag online élelmiszerboltok is, ám összességében a fizikai boltok a nyerők.
Legalábbis erről beszélt az egyik legnagyobb forgalmú magyar boltlánc, a Spar vezetője a Napi.hu-nak tavaly tavasszal. Heiszler Gabriella azt mondta: bár a járványhelyzetben a netes forgalom felfutott, a napi fogyasztási cikkek online értékesítése még nem érte el azt a népszerűséget itthon, mint ami például az Egyesült Királyságban tapasztalható, ahol a forgalom közel negyede már ezen a csatornán keresztül történik. A cégvezető szerint növekedni fog az online boltok súlya, de az élelmiszer-kiskereskedelemben a fizikai, azaz a hagyományos üzletekhez képest marginális a netes értékesítés. Azt lehet mondani, hogy szükség van rá, mert van egy réteg, aki rendszeresen vásárol online boltból, de a magyar vásárlók túlnyomó része a hagyományos üzletekbe jár.