George W. Bush elnöki jogkörével élve engedélyezte, hogy csúcstechnológiai eszközöket gyártó amerikai cégek Oroszországban, Kínában, Indiában, Izraelben és több más, eddig tiltólistán lévő országban külön engedély nélkül értékesíthessék termékeiket. A nyugat-európai államokkal azonos elbírálás alá került Lettország, viszont megerősítik az Észak-Koreával, Irakkal, Iránnal, Líbiával, Kubával, Szudánnal és Szíriával szembeni információtechnológiai embargót. Az USA még 1979-ben vezette be a nagy sebességű számítógépekre vonatkozó kereskedelmi szankciókat, annak az erőfeszítésnek részeként, hogy megakadályozza az atomfegyverek elterjedését – emlékeztetett a Reuters. A mostani elnöki döntést a szenátus tavaly szeptemberi felhatalmazása tette lehetővé, amely azonban azt is kimondja, hogy Bush korlátozhatja az ilyen eszközök exportját, ha az megítélése szerint veszélyezteti a nemzetbiztonságot.
A tilalom feloldása következtében több mint megduplázódik az exportálható processzorok sebességi korlátja, azaz másodpercenként 195 ezer elméleti művelet (MTOPS) elvégzésére képes chipek eladása és az azokra épülő számítógépek exportja válik lehetővé, miután Bill Clinton tavaly januárban 28 ezerről már 85 ezer MTOPS-ra emelte a limitet. (A kiskereskedelmi forgalomban kapható, otthon használatos PC-k sebessége jelenleg durván 2100 MTOPS.) A lépés a világ legnagyobb chipgyártója, az Intel panaszát követően született, amelyben a vállalat azt kifogásolta, hogy a biztonsági megfontolások gyakorlatilag lehetetlenné tették az elsősorban szerverekben használt új Itanium processzorának exportját – írta a Bloomberg. Az iparág képviselői üdvözölték a döntést, amelyet azonban szerintük már régen meg lehetett volna hozni, tekintettel például arra, hogy India és Pakisztán régóta igen fejlett IT-iparral rendelkezik és ez hozzájárult atomhatalommá való válásukhoz, másrészt pedig a külföldi versenytársak termékei eddig is széles körben elérhetőek voltak.
További részletek