A 41 vasúti konténert szállító szerelvény 16 nap alatt tette meg az utat a Pekingtől 150 kilométerre délkeletre fekvő és nehéziparáról ismert Tansan (Tanshan) ipari központból Kazahsztán, Oroszország, Fehéroroszország, Lengyelország és Németország érintésével Antwerpenig. A rendszeres tehervonat összeköttetés része a Kína által 2013-ban útjára indított Egy Övezet - Egy Út (Új Selyemút) Kezdeményezésnek - írta az MTI.
A tengeri és szárazföldi kereskedelmi infrastruktúra fejlesztését szolgáló Új Selyemút program a világ lakosságának hatvan százalékát felölelő és a világ termelésének egyharmadát adó régiókat foglalja magában. Amint azt Cuan Ke-min kínai kereskedelmi miniszterhelyettes tavaly novemberben az Új Selyemút Kezdeményezésről Tbilisziben rendezett gazdasági fórumon elmondta, az elmúlt években kínai cégek és vállalkozók több mint 6 milliárd dollárt fektettek be külföldi országokban a kereskedelmet élénkítő utak és vasutak építésébe.
Magyarország az Európát és Kínát összekötő Új Selyemút egyik állomásaként a középső szárazföldi és a déli vasúti útvonalon helyezkedik el. Az utóbbi a Tengeri Selyemút egyik célállomásához, a görögországi Pireusz kikötőhöz csatlakozik és ezt az összeköttetést javítja a Budapest-Belgrád vasúti beruházás.
Magyarországról tavaly novemberben indult el az első két tehervonat Kínába az Új Selyemút Kezdeményezés keretében. A szerelvények egyike Ukrajnán, Oroszországon és Kazahsztánon át tette meg az utat Kínába, a másik szerelvény konténereit a görögországi Pireusz kikötőjéből hajón szállították tovább.