Új játékos lépett be a koronavírus-vakcinák küzdelmébe: a CoVac-1, egy olyan multipeptid-vakcina, amelyet úgy terveztek, hogy hosszan tartó védettséget nyújtson, átment az első humán vizsgálaton. Az oltóanyag biztosította védettség - az előzetes eredmények alapján - felülmúlta a természetes immunitás vagy az alternatív vakcinák által kiváltott immunválaszt is.

A SARS-CoV-2 fehérjéken alapuló, egydózisú vakcina 28 nappal az oltás után a résztvevők 100 százalékában indukált immunsejteket, úgynevezett T-sejteket. Ígéretes, hogy a T-sejtválasz mértékét nem befolyásolta egyik jelenlegi aggályos változat - az alfa, béta, delta vagy gamma - sem. Az I. fázisú klinikai vizsgálat eredményeit a Nature szaklapban tették közzé.

A T-sejtes immunitás kiváltás a vakcinafejlesztés szentgrállja: a T-sejtek a tartós védelem kulcsa.

Amikor a szervezetet megfertőzi egy kórokozó, például a SARS-CoV-2, az immunrendszer válaszul fehérvérsejteket küld a kórokozó megtámadására. Elsőként a makrofágoknak nevezett sejtek bekebelezik és megemésztik a kórokozót, és antigéneket hagynak maguk után. Ezek olyan molekulák, amelyek a behatoló kórokozó markereként működnek, és amelyeket az antitestek felismernek. Az antitesteket a szervezet második védelmi vonala, a B-sejtek termelik, lehetővé teszik, hogy a kórokozókat a makrofágok elpusztíthassák. 

Végül a T-sejtek megtámadják a fertőzött sejteket, és antitestek termelésére serkentik a B-sejteket. A fertőzés után néhány T-sejt a közelben marad, készen arra, hogy akcióba lépjen, ha a szervezet újra találkozik ugyanazzal a kórokozóval. Ezeket a sejteket találóan "memóriasejteknek" nevezik, és ezek teszik lehetővé, hogy az ismétlődő fertőzésektől védett legyen a szervezet. 

Az erős T-sejtválasz kiváltása tehát döntő fontosságú a vakcina sikeréhez. Ez különösen fontos a B-sejthiányos emberek, például a rákos betegek számára, akik a fertőzések elleni küzdelemben nagyobb mértékben támaszkodnak a T-sejtes immunitásra.

"A CoVac-1 jól szolgálhat (kiegészítő) vakcinaként a T-sejtes immunitás kiváltására, különösen olyan idős és legyengült immunrendszerű egyéneknél, akik a jelenleg engedélyezett vakcinákkal történő SARS-CoV-2 vakcinázást követően nem képesek elegendő immunválaszt kialakítani" - írják a tanulmány szerzői.

A kutatócsoport 36 olyan 18 és 80 év közötti résztvevőnek adta be a vakcinát, akiknek nem volt már meglévő T-sejtválaszuk a SARS-CoV-2-re. Az első napon végzett kezdeti értékelés után a csoport hét, 14, 28 és 56 nap múlva folytatta a résztvevők T-sejtválaszának mérését, a végső értékelést pedig három hónap múlva végezték el.

Nem találtak komolyabb mellékhatásokat, és a T-sejtes immunválaszt közel egy hónap elteltével sem gyengül. Ezek legalább három hónapig - a vizsgálat időtartamáig - fennmaradtak.

Maga a vakcina a SARS-CoV-2 fehérjéiből származó különböző antigének másolatait tartalmazza, köztük a hírhedt tüskefehérjét, valamint a kevésbé emlegetett burkoló-, membrán- és nukleokapszid fehérjéket.

Ez különbözteti meg a jelenleg forgalomban lévő többi vakcinától. A Pfizer és a Moderna egyaránt a vírus mRNS-ének másolatát tartalmazza, míg a Johnson and Johnson, az AstraZeneca és a Szputnyik V. a vírus módosított változatát.

A vakcina egyelőre egy II. fázisú vizsgálaton esik át, amelynek során a hatékonyságát B-sejt- és antitesthiányos embereken tesztelik.

Lényegében a vakcina a természetes immunitás erősítésére is alkalmas.