Az európai pénzügyi rendszer életképessége felett őrködő Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) jelentésében arra figyelmeztetett, hogy a vállalati csődök cunamija következhet amikor a kormányok elkezdik visszavonni a járvány idején folyósított támogatásokat. Szerinte a támogatási programokat célzottabbá kellene tenni, hogy sikerüljön megmenteni az amúgy életképes, csak túlzottan eladósodott cégeket az összeomlástól.

Az Európai Központi Bank mellett működő szervezet friss jelentése szerint a vállalati csődök száma tavaly jelentősen csökkent Európában márciusban a koronavírus járvány kitörését követően, és abnormálisan alacsony szinten maradt az év végéig. Ennek oka, hogy a csődök elkerülhetővé váltak a masszív, mintegy 1,5 billió eurónyi állami mentőcsomagoknak köszönhetően, amelyek többek között a hitelek állami garantálását és hitelmoratóriumot is magukban foglaltak sok országban - írja a Financial Times.

Kapcsolódó

Azonban amint ez a támogatás megszűnik, legrosszabb esetben az eltolt csődök hirtelen bekövetkeznek és a recesszió felé taszíthatják a gazdaságot, ami újabb csődöket eredményezhet. A fizetésképtelen cégek jelenlegi alacsony aránya most ahhoz hasonlít, amikor a tenger egy szökőár előtt visszahúzódik. Ezért meg kellene előzni azt, hogy a cégek olyan adósságterhekkel jöjjenek ki a válságból, amelyek tönkremenetelükhöz vezetnének, illetve támogatni kellene őket, hogy hosszabb távon is képesen legyenek strukturálisan alkalmazkodni - írja az Európai Központi Bank elnöke, Christine Lagarde által vezetett szervezet jelentése.

Nem szabad kísérletezni a zombikkal

Ajánlásuk szerint a kormányoknak olyan lépéseket kellene tenniük, amelyek sikeresen csökkentik a csőhullám kockázatát, s a mostaninál célzottabb intézkedésekkel kellene segíteniük az amúgy életképes cégek adósságainak rendezését és átalakítását. Ugyanakkor arra vigyázni kellene, nehogy úgynevezett zombicégekhez kerüljenek a támogatások, tehát olyan vállalatokhoz, amelyeket csak ez a támogatás tart életben, egyébként hosszabb távon csődbe mennének.

A meglehetősen nehezen megvalósítható ajánlás szerint a kormányoknak így az általános, mindenki számára folyósított támogatások helyett célzottabban kellene majd eljárniuk, s csak olyan cégeket segíteni, amelyek életképesek.

Az ESRB szerint a cégek Európa-szerte tavaly összesen 435 milliárd euró értékben vettek hitelt állami garanciavállalás mellett, s ezekből a harmadik negyedév végén még 289 milliárd eurónyit nem fizettek vissza. Emlékeztetnek, hogy az Európai Bizottság keretprogramja lehetővé tette a kormányok részére, hogy az állami garanciával felvett hitelek egy jelentős részét támogatássá konvertálják bizonyos határokon belül. Az anyag szerint a támogatás egyik másik formája lehetne, ha megkönnyítenék a pénzügyi átstrukturálásokat. Példaként az a holland reformot említették, amelyet idén év elején vezettek be, s amely lehetővé tesz a cégek számára egy fizetésképtelenség előtti eljárást, amelyben könnyebb az adósságok átalakítása.

Az ESRB ezen felül sürgette a csődeljárások keretrendszerének fejlesztését.. Európában ezek ugyanis nagyon eltérő rendszert alkotnak. A finn rendszerben például a legelső helyen álló hitelezők számára a törvény 88 százalékos kielégítettségi arányt ír elő, míg Görögországban ugyanez 32 százalékos. A Testület szerint szinte minden tagállamban vannak a csődeljárási rendszeren belül olyan szűk keresztmetszetek, amelyek tömeges csődök esetén a teljes gazdaság működőképességét veszélyeztetik.