A Balti-tengert keresztül szelő Északi Áramlat 2 gázvezetéket számos bírálat érte az Egyesült Államok, egyes kelet-európai, észak-európai és balti állam részéről az európai gázellátás Oroszországtól való függőségét erősítő volta miatt. A gázvezeték üzembe helyezése nagyban befolyásolja az Oroszország és Ukrajna között fennálló gáztranzit-szerződés további sorsát is. A szerződés hatálya az idei év végén jár le és addigra az eredeti ütemterv szerint el kellett volna készülnie az Északi Áramlat 2 gázvezetéknek is.

A gázvezeték készültsége már mintegy 70 százalékos, de 2017 áprilisa óta a dán felségvizeket 147 és 175 kilométeres nyomvonalon átszelő szakaszok engedélyezésében patthelyzet alakult ki a dán hatóságokkal. A már működő Északi Áramlat gázvezeték évi 55 milliárd köbméteres szállítási kapacitását megduplázó második vezeték finn, svéd, dán és német felségvizeken halad át. A kivitelezési engedélyt Dánia kivételével már minden ország megadta.

A kivitelező konzorciumot vezető Gazprom eredetileg két nyomvonalra kért engedélyt a dán hatóságoktól több mint két évvel ezelőtt, egy 147 és egy 175 kilométeres szakaszra.

A dán környezetvédelmi hivatal az idén márciusban egy harmadik nyomvonalra is környezetvédelmi tanulmány elkészítését rendelte el, amit a Gazprom "a projekt késleltetését célzó tudatos akciónak" minősített. A Reuters által megtekintett dokumentumok szerint a harmadik nyomvonalra vonatkozó dán kérés teljesítése már 100 millió dollár költséget okozott a konzorciumnak és a becslések szerint további 560 millió eurós költséggel járhat és nyolc hónappal késleltetheti a gázvezeték átadását.

A projekt tervezett kivitelezési költsége 9,5 milliárd euró. A kivitelezést fele részben a Gazprom finanszírozza, a költségek másik felén pedig a német Uniper és Wintershall cégek, az osztrák OMV, valamint a francia Engie osztozik.

A konzorcium az idén júniusban visszavonta az első nyomvonalra vonatkozó eredeti kérelmét, mivel azt Dánia egy 2017-ben hozott törvény alapján megvétózhatta volna. A másik két nyomvonalra nem terjed ki a vétójog, mivel a dán felségvizeken belül, de Dánia kizárólagos gazdasági övezetén kívül haladnak.

Az Északi Áramlat 2 vezeték kivitelező konzorcium idén májusban tett bejelentése szerint a dán engedélyek megszerzésében elszenvedett késedelmek miatt a vezeték üzembe helyezésére 2019 vége helyett valószínűleg 2020-ban kerülhet sor.

Alekszandr Novak orosz energetikai miniszter az elmúlt hónapban bejelentette, hogy Moszkva rövid távú gáztranzit-szerződés megkötését ajánlotta fel Kijevnek az év végén lejáró tíz éves szerződés folytatásaként - írta az MTI.