A görög privatizációs ügynökség (Taiped) keményen küzd azért, hogy megmentse az Opap szerencsejáték-üzemeltető cég 33 százalékos állami tulajdonrészének értékesítésére kiírt tendert. Az egyetlen ajánlattevő, a Dimitrisz Melisszanidisz görög mágnás, a Jiri Smejc cseh milliárdos és több kisebb cég kezében lévő Emma Delta konzorcium módosításokat akar a szerződés aláírása előtt, így veszélybe került a 700 millió euró bevételt ígérő üzlet - jelentette a Financial Times (FT).

A görög üzletember kezében van a New York-i tőzsdén jegyzett Aegean Marine Petroleum Network, amely tengeri járművek üzemanyag-kereskedelmével foglalkozik világszinten. Smejc az Emma Capital befektetési vállalat tulajdonosa, egyben a görög Piraeus Bank legnagyobb részvényese. A kisebb résztvevők orosz, szlovák, cseh befektetési vállalkozások, Krisztosz Kopeuzosz, görög üzletember, akit szoros kapcsolatok fűznek a Gazpromhoz, illetve a Lottomatica olasz játékszervező.

Zaklatták a vezért

Az Emma Delta azt akarja, hogy vegyék ki az alkuból az Opap és az athéni Intralot számítástechnikai vállalat 110 millió eurós, hároméves technológiai támogatási szerződését, továbbá az Opap 12 éves koncesszióját a görög állami lottójáték szervezésére, amiért 190 millió euró előleget, majd évi 50 millió eurót fizetne a cég új tulajdonosa. Ezt a feladatot tavaly vállalta el egy az Opapból, az Intralotból és az amerikai Scientific Gamesből, a világ legnagyobb lottószoftver-fejlesztőjéből álló konzorcium. A Taiped visszautasította a követeléseket, mire az Emma Delta azzal fenyegetőzött, hogy veszi a kalapját, eláll a vásárlástól.

Kosztasz Luropulosz, az Opap vezérigazgatója egy e-mailben, amelyet megszerzett az FT, arra panaszkodik, hogy Melisszanidisz telefonhívások sorozatával próbált nyomást gyakorolni rá. Többször megsértett, például azt mondta, hogy a fejemet veszi, ha aláírom az Intralottal kötendő szerződést vagy a lottóüzemeltetési megállapodást - írta a zaklatott cégvezető.

Kudarc kudarc után

A Taiped nemrégiben kudarcot vallott a görög gázszolgáltató, a Depa értékesítésével - az orosz Gazprom azért lépett vissza az üzlettől, mert a gázárak állami szabályozási rendszere miatt bizonytalannak tartja a cég bevételeit. Ha az Opappal is felsülnek, az már feltűnően nagy lyukat üthet az idei büdzsén, ugyanis a 2,6 milliárd eurós tervezett privatizációs bevétel felének e két vállalat eladásából kellene befolynia.

Így végül is mindössze egymilliárd euró érkezhet a görög államkasszába, amit rossz néven vennének az országot finanszírozó donorok. A célösszeget eddig kétszer mérsékelték a gyenge kereslet miatt - nem sokan érdeklődnek a recessziótól sújtott, nemzetközi pénzügyi lélegeztetőgépen lévő ország cégei iránt. A Taipednek idén eddig csak a görög gázvezeték-hálózatot üzemeltető Desfa vállalatos sikerült eladnia 400 millió euróért az azeri állami gázcégnek, a Socarnak. Eközben egy év alatt három vezérigazgatót fogyasztott el.

Ha továbbra sem tud az ügynökség saját erejéből megbirkózni a magánosítással, akkor az IMF nevezhet ki vezetőséget az élére. Elemzők szerint ez sanszos lehet, ugyanis a görög privatizációs program sikerét eleve kétségessé teszi, hogy mindent a lehető legnagyobb bevétel elérésének rendelnek alá. Emiatt a kevesebbet ígérő, de hozzáértő nemzetközi szakmai befektetők tartózkodnak a részvételtől a tendereken.