Kevés annyira környezetkárosító tevékenység van a világban, mint a bányászat, amihez még annyira szélsőséges események sem kellenek, mint a 2000-es tiszai ciánkatasztrófa: maguk az eszközök, haszongépek termelnek rengeteg károsanyagot. Ennek nagy része, ha nem is éri el a felszínt, akkor a vájárok életét rövidíti meg akár több tíz évvel is. A szennyező tevékenységeknek azonban kemény dollármilliókban mérhető ára is van, a különböző károsanyagkibocsátási kvóták és környezetvédelmi adók formájában.

A világban egyre többet költenek az autógyártók arra, hogy elektromos járműveket fejlesszenek ki, érezve a nyugati és a fejlett világban az egyre nagyobb keresletet a kis terhelést jelentő autók, buszok vagy éppen teherautók iránt.  Az akkumulátorok azonban ritka nyersanyagokból készülnek - például kobalt, vagy nikkel -, amelyet rossz esetben rabszolgamunkával termeltetnek ki a fejlődő világban, vagy jobb esetben hatalmas fogyasztású dízel járművek hozzák őket felszínre. Vagyis a bányászati cégek hiába nyernek egyre többet a növekvő keresleten és az emelkedő nyersanyagárakon, lassan ugyanennyit fizethetnek környezetvédelmi adókra.

Nem véletlen, hogy a világ legnagyobb bányászati cégei Kanadában és Ausztráliában egyre inkább keresik a lehetőségeket arra, hogy minél több helyen váltsák ki szennyező dízeljárműveiket. A felszíni szállítmányozásban erre már vannak lehetőségeik például elektronos vonatok használatával, de a föld alatt még mindig hatalmas dízeles fúrópajzsokat vagy anyagmozgatókat kell használniuk.

Már tesztelik őket

Körülbelül 35 elektromos jármű működik a Newmont Goldcorp Corp. Borden ontariói bányájában. Az új üzem októberben nyílt meg, ahol árammal működő ércfúrókat és szállítójárműveket használnak a telephely körül. Egy elektromos gyártmányú földhányógép jövő év elején érkezik - mondta egy szóvivő a WSJ-nek - és a dízelszállító teherautókat ahogy lehetőségük van, fokozatosan kivezetik.

"A Szent Grál egy elektromos vontatójármű lenne" - mondta Kirsten Rose, aki a BHP Group-nál felel az alacsony károsanyagú kibocsátású technológiai megoldások bevezetéséért. A BHP a világ legnagyobb piaci értékű bányászati ​​társasága, így számukra különösen fontos lenne, hogy a dízel meghajtással minél több helyen leszámolhassanak.

A BHP az elmúlt évben kipróbált egy könnyű elektromos járművet az Olympic Dam kitermelési helyen, Ausztrália legnagyobb földalatti bányájában, és ebben a hónapban újabb járművet tesztel majd. A társaság egyelőre azt méri fel, hogy a kisebb teljesítményű e-járművekből mennyi kell a gázolajas eszközök pótlására. Ezt újabb és újabb bányákban mérik majd fel.

A cél, hogy egy nap az összes dízelüzemű gépet eltávolíthassuk az aknákból - mondta Rose a lapnak.

A kisebb riválisok szintén fokozzák a zöld fejlesztéseket . Közülük a Nouveau Monde Graphite Inc. tervez egy teljesen elektromos felszíni grafitbányát Quebecben.

A technológia gyorsan fejlődik, de ez újabb kihívást jelenthet: "Olyan a helyzet, mint a laptopoknál" - mondta Drew O'Sullivan, aki a BHP-nál vezeti a teszteket: "Mire leszállítják, már el is avult".

Egyelőre drága, de a dízel még többe kerülhet

A vételár további akadályt jelent. A bányákban használt elektromos járművek 40 vagy akár 300 százalékkal is drágábbak, mint a dízelüzemű eszközök. Viszont amit elveszítenek a réven, azt visszaszerezhetik a vámon: a működtetési költségek jóval olcsóbbak az e-munkagépeknél. A Borden cég számítása szerint náluk az éves energiaköltségek körülbelül 9 millió dollárral csökkennének egy hagyományos bányában.

Itt jön képbe még egy fontos szempont: jelenleg a legtöbb energiát a járművek meghajtása után arra fordítják, hogy óriás szellőztető rendszereket látnak el árammal, amelyek aztán az alagutakból kiszívják a szennyező, nem egyszer mérgező gázokat. További spórolást jelenthetnek a környezetvédelmi adók megspórolásai, ami most még valószínűleg kisebb összeg, mint amennyi néhány múlva lenne, ha kitartanak a dízeleknél: júliusban például Ausztráliában terveztek szigorításokat és új adókat bevezetni a környezeti terheléssel egyenes arányban.